Horváth Ádám: Magyarország Digitális Oktatási StratégiájaDigitális Pedagógiai Módszertani KözpontDigitális Szakképzési Konferencia a „Digitális Oktatás, Digitális Készségek, V4 országok a XXI. században” témában
Debrecen, 2018. április 14.
Horváth Ádám: Mi jön a Digitális Oktatási Stratégia után?Digitális Pedagógiai Módszertani Központ2019. november 7., Hajdúszoboszló
XXI. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia
Both Vilmos: Milyen elvárásokat támaszt a digitális gazdaság az oktatási rend...Digitális Pedagógiai Módszertani KözpontXX. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia
Hajdúszoboszló, 2018. november 6. és 8. között
EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001 DPMK konzorciumi partner nyitórendezvényeDigitális Pedagógiai Módszertani KözpontHorváth Ádám divízióvezető, Loboda Zoltán vezető szakpolitikai elemző és Balla-Filetóth Rita kommunikációs vezető előadása az EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001 számú, A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérés-értékelés és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújításacímű projekt DPMK konzorciumi partner nyitórendezvényén
Horváth Ádám: Projektek helyett egységes szabályozás!Digitális Pedagógiai Módszertani KözpontXX. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia
Hajdúszoboszló, 2018. november 6. és 8. között
Dr. Főző Attila: Digitális Névjegy - Milyen a digitális iskola?Digitális Pedagógiai Módszertani KözpontXX. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia
Hajdúszoboszló, 2018. november 6. és 8. között
Helyzetkép a digitális közoktatás területéről, a fejlesztés egy lehetséges ko...hulberlszimpózium
Országos Neveléstudományi Konferencia, Nyíregyháza, 2017.11.09-11
Elnök: Hülber László
Opponens: Hunya Márta
Előadók: Czirfusz Dóra, Habók Lilla, Király Sándor, Komló Csaba, Lanszki Anita, Racskó Réka, Török Balázs
Az prezentáció tartalmában egyezik meg az Országos Neveléstudományi Konferencián használtéval, formailag azonban eltérő.
Loboda Zoltán: Digitális kompetencia keretek bevezetésének rendszer szintű fe...Digitális Pedagógiai Módszertani KözpontXX. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia
Hajdúszoboszló, 2018. november 6. és 8. között
Maruzsa Zoltán: A digitalizálás helye a köznevelés átalakuló rendszerébenDigitális Pedagógiai Módszertani KözpontMaruzsa Zoltán, az EMMI köznevelésért felelős helyettes államtitkárának prezentációja az I. Digitális Oktatási Konferencia és Kiállításon.
Klasszikus és kortárs: pedagógusok digitális kompetenciája a köznevelésbenBalázs CzékmánA digitális technológiák hétköznapi, továbbá oktatáson belüli alkalmazása is speciális ismereteket, készségeket, valamint attitűdöt és gondolkodásmódot, összefoglalóan kompetenciákat vár el. Az ENSZ 2030 Fenntartható Fejlődési Keretrendszerében is hangsúlyosan fókuszál az oktatás magasszintű megvalósítására, mely alapjaiban kapcsolódik a digitális technológiákhoz (Sharma és Singh, 2024). A digitális kompetencia az Európai Tanács 2008-ban kiadott ajánlása óta a kulcskompetenciák között szerepel, így fejlesztése kiemelt hangsúlyt élvez. A pedagógusok digitális kompetenciájának mérését és fejlesztését szupranacionális (Európai Unió szervezetei, OECD) és hazai szervezetek különböző keretrendszerekkel, irányelvekkel, valamint stratégiákkal (például DigCompOrg, DigCompEdu, IKER, DJP, DOS) igyekeznek megvalósítani (Chira, 2020). A kompetenciakeretekhez napjainkban elsősorban az európai uniós MENTEP TET-SAT (a technológiák által támogatott, tanításhoz kapcsolódó) önértékelő eszköze, valamint a DigCompEdu önértékelőjének az adaptációja kapcsolódik (Digitális Comenius Program, Éves jelentés, 2021). Ugyanakkor annak ellenére, hogy a COVID-19 időszak ráirányította a figyelmet a digitális oktatás szükségességére (egyben hiányaira is), valamint a digitális kompetencia az Európai Bizottság digitális oktatási cselekvési tervének is szerves részét képezi, az eredmények mégis rendkívül sokszínűek (Kalas, 2021).
Az előadás első részében a fogalmi keretek tisztázása segít a hazai köznevelésben dolgozó pedagógusok digitális kompetenciájának definiálásában, továbbá felvillantásra kerülnek a nemzetközi és hazai viszonylatban alkalmazott digitáliskompetencia-keretrendszerek. Egy képzeletbeli idővonalat bejárva láthatóvá válik a digitális kompetencia fejlesztésének több évtizedes múltja, valamint jelene („klasszikus és kortárs”); ennek kézzelfoghatóvá tételéhez a rendelkezésre álló kutatások eredményeiből kerül néhány felvillantásra, melyek tapinthatóvá teszik a több évtizedes fejlesztési igyekezet hullámzását, ugyanakkor nem mennek el szó nélkül a digitális kompetencia méréséhez kapcsolódó sajátosságok, akár ellentmondások (önértékelés kontra teljesítmény-alapú mérés) mellett sem. Az előadás végén pedig olyan javaslatok kerülnek bemutatásra – elsősorban kutatás és fejlesztés terén –, melyek akár irányelvektől és stratégiáktól függetlenül is helyet kaphatnak a hazai köznevelési intézményekben.
A(z okos) város ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik?Csaba KOLLAR (Dr. Dr. habil. PhD.)Kollár Csaba: A(z okos) város ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik?
VIII. Trefort Ágoston Szakképzés- és Felsőoktatás-pedagógiai Konferencia
2018. november 21-22.
ÓBUDAI EGYETEM
TREFORT ÁGOSTON MÉRNÖKPEDAGÓGIAI KÖZPONT
Budapest
A prezentáció az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-18-3-I-OE-96 kódszámú Új Nemzeti Kiválósági Programjának támogatásával készült.
EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001 DPMK konzorciumi partner nyitórendezvényeDigitális Pedagógiai Módszertani KözpontJánossy Zsolt digitális fejlesztő előadása az EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001 számú, A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérés-értékelés és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújításacímű projekt DPMK konzorciumi partner nyitórendezvényén
Magyarország FinTech Stratégiája - dr. Gál András Levente, Digitális Jólét Pr...FinTechZoneA Digitális Jólét Program keretében elkészült Magyarország Fintech Stratégiája, melynek célja a hazai pénzügyi szektor digitalizációjának felgyorsítása, különös tekintettel a gyorsan fejlődő pénzügyi technológiai (fintech) megoldásokra, azok széles körű alkalmazhatóságára. 2019.04.25-én a fintechzone.hu fintech seregszemléjén, a FinTechShow-n mutatta be a fintech stratégia részleteit dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője .
Magyarország FinTech Stratégiája - dr. Gál András Levente (Digitális Jólét Pr...FinTechZoneFinTechShow 2019 - Budapest Kongresszusi Központ, 2019.04.25. Web: https://fintechzone.hu/fintechshow2019/
A FinTechShow a technológiára, a szabályozói kihívásokra, a felhasználói igényekre reflektáló legújabb digitális pénzügyi megoldások, véleményvezér víziók és szakértői mélyfúrások színtere.
Kiemelt témák: azonnali fizetés, nyílt bankolás, fintech stratégiák, szabályozás, szervezeti kultúraváltás, gépi tanulás, blockchain, kriptogazdaság.
Digitális kompetencia és digitális oktatási kultúra a felsőoktatásbanDr. Ollé JánosKároli Gáspár Református Egyetem IKT Kutatóközpont
Oktatásinformatika a felsőoktatásban
2020. november 20.
Öt éves a Digitális Témahét – Szakmai műhelymunka-sorozat 2019/2020Digitális Pedagógiai Módszertani KözpontDPMK Digitális Témahét szakmai műhelymunka
A 2019-es helyszínek: Debrecen, Szolnok, Szombathely, Keszthely, Eger, Szeged, Miskolc, Nyíregyháza
Pedagógusok digitális kompetenciája egy empirikus kutatás tükrébenBalázs CzékmánAz Európa parlament és a Tanács 2006-ban publikált kulcskompetenciái számos – a köznevelést meghatározó – dokumentum alapfogalmai lettek, melyek között kapott helyett a digitális kompetencia is. Az Oktatási Hivatal által megvalósított európai uniós projekt egyik alprogramjának középpontjában szintén a digitális kompetencia mint transzverzális (műveltségterületeket és korosztályokat is átfogó) kulcskompetencia áll (Medve, 2022). Bár az Európai Bizottság digitális oktatási cselekvési tervének szerves része a digitális kompetencia fejlesztése, az eredmények mégis elmaradni látszanak (Kalas, 2021). Ahhoz, hogy a köznevelési intézmények digitális átállása hatékonyabb lehessen a pedagógusok kompetenciáinak folyamatos fejlesztése és mérése kiemelt fontosságú.
Ennek megfelelően empirikus kutatásunk célja a pedagógusok digitális kompetenciáinak, és az ahhoz kapcsolódó néhány terület vizsgálata volt. A vizsgálat a Külső-Pesti Tankerületi Központ és a Puskás Ferenc Általános Iskola által indított InnoDigi Program keretei között valósultak meg. A kutatás mérőeszközeként online kérdőívet használtunk, melynek alapját az önbevallásos itemeket tartozó DigCompEdu-n alapuló SELFIE alkotta. A vizsgálatba a Programban résztvevő 20 iskola pedagógusait vontuk be (N=526). Az eredmények azt mutatták, hogy a pedagógusok a digitális pedagógia alkalmazásához szükséges ismereteiket leginkább online tanfolyamokon és belső továbbképzéseken szerezték. Az eredmények megerősítették azt is, hogy a válaszadók a leginkább hasznosnak a kollégáktól való tanulást és az online tanfolyamokat tartották. A készségek és képességek vizsgálatához – többek között – a technológiahasználatban való magabiztosságot mértük fel; ezek alapján a pedagógusok 83%-a magabiztos volt az elektronikus kommunikáció alkalmazásában, kétharmaduk magabiztosan alkalmazott digitális eszközöket a tanórákra való felkészüléshez, azonban a digitális eszközökkel való tanítás és értékelés esetében már csak a pedagógusok nagyjából fele érezte magát felkészültnek. A digitális pedagógiához kapcsolódó attitűd terén az innovációhoz való viszonyulást is felmértük; ezek alapján a válaszadók közel fele a munkatársaival egyidőben kezdett el egy új digitális megoldást használni, azonban közel egynegyedük a kipróbáló újítók közé tartozott.
Horváth Ádám: A digitális oktatás elviselhetetlen könnyűségeDigitális Pedagógiai Módszertani KözpontSmart 2019 – Celebration of Innovation
Budapest, 2019, április 2.
Bognár Amália: Pedagógus szemmel - Digitális Témahét az iskolábanDigitális Pedagógiai Módszertani KözpontÖt éves a Digitális Témahét 2020. évi rendezvénysorozata
More Related Content
Similar to Loboda Zoltán: Digitális Kompetencia Keretrendszer (20)
Maruzsa Zoltán: A digitalizálás helye a köznevelés átalakuló rendszerébenDigitális Pedagógiai Módszertani KözpontMaruzsa Zoltán, az EMMI köznevelésért felelős helyettes államtitkárának prezentációja az I. Digitális Oktatási Konferencia és Kiállításon.
Klasszikus és kortárs: pedagógusok digitális kompetenciája a köznevelésbenBalázs CzékmánA digitális technológiák hétköznapi, továbbá oktatáson belüli alkalmazása is speciális ismereteket, készségeket, valamint attitűdöt és gondolkodásmódot, összefoglalóan kompetenciákat vár el. Az ENSZ 2030 Fenntartható Fejlődési Keretrendszerében is hangsúlyosan fókuszál az oktatás magasszintű megvalósítására, mely alapjaiban kapcsolódik a digitális technológiákhoz (Sharma és Singh, 2024). A digitális kompetencia az Európai Tanács 2008-ban kiadott ajánlása óta a kulcskompetenciák között szerepel, így fejlesztése kiemelt hangsúlyt élvez. A pedagógusok digitális kompetenciájának mérését és fejlesztését szupranacionális (Európai Unió szervezetei, OECD) és hazai szervezetek különböző keretrendszerekkel, irányelvekkel, valamint stratégiákkal (például DigCompOrg, DigCompEdu, IKER, DJP, DOS) igyekeznek megvalósítani (Chira, 2020). A kompetenciakeretekhez napjainkban elsősorban az európai uniós MENTEP TET-SAT (a technológiák által támogatott, tanításhoz kapcsolódó) önértékelő eszköze, valamint a DigCompEdu önértékelőjének az adaptációja kapcsolódik (Digitális Comenius Program, Éves jelentés, 2021). Ugyanakkor annak ellenére, hogy a COVID-19 időszak ráirányította a figyelmet a digitális oktatás szükségességére (egyben hiányaira is), valamint a digitális kompetencia az Európai Bizottság digitális oktatási cselekvési tervének is szerves részét képezi, az eredmények mégis rendkívül sokszínűek (Kalas, 2021).
Az előadás első részében a fogalmi keretek tisztázása segít a hazai köznevelésben dolgozó pedagógusok digitális kompetenciájának definiálásában, továbbá felvillantásra kerülnek a nemzetközi és hazai viszonylatban alkalmazott digitáliskompetencia-keretrendszerek. Egy képzeletbeli idővonalat bejárva láthatóvá válik a digitális kompetencia fejlesztésének több évtizedes múltja, valamint jelene („klasszikus és kortárs”); ennek kézzelfoghatóvá tételéhez a rendelkezésre álló kutatások eredményeiből kerül néhány felvillantásra, melyek tapinthatóvá teszik a több évtizedes fejlesztési igyekezet hullámzását, ugyanakkor nem mennek el szó nélkül a digitális kompetencia méréséhez kapcsolódó sajátosságok, akár ellentmondások (önértékelés kontra teljesítmény-alapú mérés) mellett sem. Az előadás végén pedig olyan javaslatok kerülnek bemutatásra – elsősorban kutatás és fejlesztés terén –, melyek akár irányelvektől és stratégiáktól függetlenül is helyet kaphatnak a hazai köznevelési intézményekben.
A(z okos) város ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik?Csaba KOLLAR (Dr. Dr. habil. PhD.)Kollár Csaba: A(z okos) város ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik?
VIII. Trefort Ágoston Szakképzés- és Felsőoktatás-pedagógiai Konferencia
2018. november 21-22.
ÓBUDAI EGYETEM
TREFORT ÁGOSTON MÉRNÖKPEDAGÓGIAI KÖZPONT
Budapest
A prezentáció az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-18-3-I-OE-96 kódszámú Új Nemzeti Kiválósági Programjának támogatásával készült.
EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001 DPMK konzorciumi partner nyitórendezvényeDigitális Pedagógiai Módszertani KözpontJánossy Zsolt digitális fejlesztő előadása az EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001 számú, A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérés-értékelés és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújításacímű projekt DPMK konzorciumi partner nyitórendezvényén
Magyarország FinTech Stratégiája - dr. Gál András Levente, Digitális Jólét Pr...FinTechZoneA Digitális Jólét Program keretében elkészült Magyarország Fintech Stratégiája, melynek célja a hazai pénzügyi szektor digitalizációjának felgyorsítása, különös tekintettel a gyorsan fejlődő pénzügyi technológiai (fintech) megoldásokra, azok széles körű alkalmazhatóságára. 2019.04.25-én a fintechzone.hu fintech seregszemléjén, a FinTechShow-n mutatta be a fintech stratégia részleteit dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője .
Magyarország FinTech Stratégiája - dr. Gál András Levente (Digitális Jólét Pr...FinTechZoneFinTechShow 2019 - Budapest Kongresszusi Központ, 2019.04.25. Web: https://fintechzone.hu/fintechshow2019/
A FinTechShow a technológiára, a szabályozói kihívásokra, a felhasználói igényekre reflektáló legújabb digitális pénzügyi megoldások, véleményvezér víziók és szakértői mélyfúrások színtere.
Kiemelt témák: azonnali fizetés, nyílt bankolás, fintech stratégiák, szabályozás, szervezeti kultúraváltás, gépi tanulás, blockchain, kriptogazdaság.
Digitális kompetencia és digitális oktatási kultúra a felsőoktatásbanDr. Ollé JánosKároli Gáspár Református Egyetem IKT Kutatóközpont
Oktatásinformatika a felsőoktatásban
2020. november 20.
Öt éves a Digitális Témahét – Szakmai műhelymunka-sorozat 2019/2020Digitális Pedagógiai Módszertani KözpontDPMK Digitális Témahét szakmai műhelymunka
A 2019-es helyszínek: Debrecen, Szolnok, Szombathely, Keszthely, Eger, Szeged, Miskolc, Nyíregyháza
Pedagógusok digitális kompetenciája egy empirikus kutatás tükrébenBalázs CzékmánAz Európa parlament és a Tanács 2006-ban publikált kulcskompetenciái számos – a köznevelést meghatározó – dokumentum alapfogalmai lettek, melyek között kapott helyett a digitális kompetencia is. Az Oktatási Hivatal által megvalósított európai uniós projekt egyik alprogramjának középpontjában szintén a digitális kompetencia mint transzverzális (műveltségterületeket és korosztályokat is átfogó) kulcskompetencia áll (Medve, 2022). Bár az Európai Bizottság digitális oktatási cselekvési tervének szerves része a digitális kompetencia fejlesztése, az eredmények mégis elmaradni látszanak (Kalas, 2021). Ahhoz, hogy a köznevelési intézmények digitális átállása hatékonyabb lehessen a pedagógusok kompetenciáinak folyamatos fejlesztése és mérése kiemelt fontosságú.
Ennek megfelelően empirikus kutatásunk célja a pedagógusok digitális kompetenciáinak, és az ahhoz kapcsolódó néhány terület vizsgálata volt. A vizsgálat a Külső-Pesti Tankerületi Központ és a Puskás Ferenc Általános Iskola által indított InnoDigi Program keretei között valósultak meg. A kutatás mérőeszközeként online kérdőívet használtunk, melynek alapját az önbevallásos itemeket tartozó DigCompEdu-n alapuló SELFIE alkotta. A vizsgálatba a Programban résztvevő 20 iskola pedagógusait vontuk be (N=526). Az eredmények azt mutatták, hogy a pedagógusok a digitális pedagógia alkalmazásához szükséges ismereteiket leginkább online tanfolyamokon és belső továbbképzéseken szerezték. Az eredmények megerősítették azt is, hogy a válaszadók a leginkább hasznosnak a kollégáktól való tanulást és az online tanfolyamokat tartották. A készségek és képességek vizsgálatához – többek között – a technológiahasználatban való magabiztosságot mértük fel; ezek alapján a pedagógusok 83%-a magabiztos volt az elektronikus kommunikáció alkalmazásában, kétharmaduk magabiztosan alkalmazott digitális eszközöket a tanórákra való felkészüléshez, azonban a digitális eszközökkel való tanítás és értékelés esetében már csak a pedagógusok nagyjából fele érezte magát felkészültnek. A digitális pedagógiához kapcsolódó attitűd terén az innovációhoz való viszonyulást is felmértük; ezek alapján a válaszadók közel fele a munkatársaival egyidőben kezdett el egy új digitális megoldást használni, azonban közel egynegyedük a kipróbáló újítók közé tartozott.
Horváth Ádám: A digitális oktatás elviselhetetlen könnyűségeDigitális Pedagógiai Módszertani KözpontSmart 2019 – Celebration of Innovation
Budapest, 2019, április 2.
Bognár Amália: Pedagógus szemmel - Digitális Témahét az iskolábanDigitális Pedagógiai Módszertani KözpontÖt éves a Digitális Témahét 2020. évi rendezvénysorozata
Mart Laanpere: Digital transformation of education in EstoniaDigitális Pedagógiai Módszertani KözpontEstonia has transformed its education system through extensive use of technology, establishing a digital learning resource platform called e-Koolikott that provides online textbooks, apps and other educational materials to students. Schools have implemented one-to-one computing programs, digital assessment tools, and focus on developing students' and teachers' digital skills. This digital transformation of education has helped Estonia achieve top results in international assessments like PISA.
Loboda Zoltán: Digitális Kompetencia Keretrendszer
1. DIGITÁLIS KOMPETENCIA
KERETRENDSZER
DOKK, 2019. JÚNIUS 7., BUDAPEST
EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001
„A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérés-értékelés és digitális
fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása”
LOBODA ZOLTÁN
DIGITÁLIS PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI KÖZPONT
2. - DigComp alapján: 4 kompetencia területhez kapcsolódó
tevékenységek, amiket az elmúlt 3 hónapban végeztek (biztonság
területet nem integrálja)
DIGITÁLIS GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM INDEX
3. EUROBAROMETER SPECIAL SURVEY, 460. 2017.
Az 55+ évesek
kevésbé érzik
magukat
megfelelően
képzettnek.
Minél hosszabb
időt töltött valaki
az oktatásban,
annál inkább érzi
magát
felkészültnek.
A magasabb
beosztásúak
felkészültebbnek
tartják magukat.
4. • Korcsoportos
összefüggések
• Oktatásban
eltöltött idő:
80%-61% vs.
29% akik 15
éves korban
vagy előtte
elhagyták az
iskolát.
• Munkaerő-piaci
aktivitás
szerint: vezetők
(89%) beosztott
dolgozók
(68%),
háztartásbeli
(51%)
nyugdíjas
(35%).
EUROBAROMETER SPECIAL SURVEY, 460. 2017.
5. DIGITÁLIS KOMPETENCIA UNIÓS
REFERENCIAESZKÖZEI
DigComp 2.1.
DigComp EDU
Referenciaeszközök
• Tudományosan megalapozott nyitott fejlesztési folyamat
• Hivatkozási pont az uniós szakpolitikai dokumentumokban
• Közös nyelv és terminológia a megértéshez
• Rugalmasan adaptálható termékek
• Útmutatás és támogatás a fejlesztésekhez
• Transzparencia
6. KONSTRUKCIÓK AZ IKER NEVESÍTÉSE SZERINT
[A KÖRÖK MÉRETE ARÁNYOS A FELHÍVÁS KERETÖSSZEGÉVEL.]
MÉRTÉKEGYSÉG: MRD FT
8. • A Digitális Kompetencia Keretrendszer (DigKomp)
a társadalmi és gazdasági szempontból
nélkülözhetetlen digitális kompetenciák
fejlesztésének, mérésének, állami elismerésének és
tanúsításának rendszere.
• A DigKomp egyben a kapcsolódó állami
intézményrendszert és eljárásrendet is jelenti.
• A DigKomp ugyanakkor a digitális kompetencia
referenciakeretét is jelenti.
• A DigKomp eredményeképpen a munkavállalók és a
munkaadók számára átláthatóbb és nyomon
követhetőbb lesz a megszerzett digitális
kompetenciák köre és szintje.
Mi a Digitális Kompetencia Keretrendszer?
9. • Egységesíti a digitális
kompetencia elemeinek
különböző kimeneteinek
szintezését, elbírálását,
tanúsítását;
• Biztosítja a munkaerőpiaci
igényekkel és a nemzetközi
keretrendszerekkel való
naprakész megfeleltetést;
• Intézményesíti a digitális
kompetencia kezelését.
Miért fontos a DigKomp?
10. • Transzverzális digitális kompetencia
– Digitális eszközhasználati készség +
bármilyen IKT használatot igénylő munkához
szükséges kompetencia elemek
• Kiegészítő digitális kompetencia
– Egy adott szektorban/ágazatban szükséges
digitális kompetencia elemek + IKT
készségek
• Szakmai digitális kompetencia
– az adott szakma betöltéséhez szükséges IKT
készségek
DIGITÁLIS KOMPETENCIA TÍPUSAI
13. A REFERENCIAKERET FEJLESZTÉSÉNEK LÉPÉSEI
• DigComp 2.1 referenciakeret szintű adaptálása: kompetencia szintleírások
meghatározása, szintleírásoknak megfelelő kompetencia összetevők kidolgozása.
• Ajánlások és útmutatók készítése (hogyan tudják az ágazati és célcsoport-specifikus
kompetenciakereteket alkalmazni és a kompetencia állításokat felhasználni saját ágazatuk
általános digitális kompetenciáinak meghatározására).
• Módszertani és eljárásrendi útmutatók kidolgozása az ágazati és célcsoport-specifikus
kompetenciakeretekhez (figyelembe véve, hogy más digitális kompetencia összetevőre van
szükséges egy közszolgálati alkalmazottnak és egy tanárnak); a szintek megfeleltetése a
referenciakeret területeivel és szintjeivel.
• Referenciakeret kompetencia összetevői alapján értékelési standardok kidolgozása.
• Referenciakeretnek megfelelő értékelési standardokhoz illeszkedő önértékelési eszközök
kidolgozása.
• Ajánlások és útmutató kidolgozása külső értékelési módszertan és eljárások
alkalmazásához.
• Digitális kompetencia igazolási rendszer kidolgozása (önértékeléshez kapcsolódva).
• Külső értékelési, elismerési, validációs rendszerbe illesztésre vonatkozó javaslatok és
módszertani, eljárásrendi útmutatók kidolgozása.