Hogyan haladtuk meg az „elveszik-e a gépek a munkánkat” vitát?
0 likes98 views
2023. november 29-én, szerdán rendezték a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az NMHH közreműködésével a „Teremtett világok – a mesterséges intelligencia, mint probléma és mint lehetőség – Konferencia a mesterséges intelligencia aktuális kérdéseiről” c. konferenciát. A rendezvényen Rab Árpád felkérésére a Mesterséges intelligencia és társadalom szekcióba kaptunk meghívást Vicsek Lillával közösen, ahol végül „Hogyan haladtuk meg az „elveszik-e a gépek a munkánkat” vitát?” címmel adtam elő. Az előadás a Visions on Artificial Intelligence and Society OTKA kutatási projektünk részeként készült irodalomkutatásra támaszkodott. Az MI és munka jövője kapcsán két fő nézőpontot emeltem ki: azokét, akik szerint az MI hasonló hatást gyakorol majd, mint az ipari forradalom, és azokét, akik utópikusan vagy disztópikusan látják a folyamatot, félve vagy ünnepelve a munkahelyek elvesztését. Az előadásban rámutattam arra, hogy az akadémiai viták egyre kevésbé fekete-fehér módon értelmezik az MI és a munka kapcsolatát. Az empirikus kutatások azt hangsúlyozzák, hogy a kulcskérdés nem a robotok munkahelyekre gyakorolt általános hatása, hanem az, hogy hogyan változik a munka természete az MI terjedésével, és milyen következményekkel jár a dolgozókra nézve. Az új szemlélet lehetőséget teremt az ember-gép interakció középpontba állítására a túlzottan nagy társadalmi jelenségek helyett, és az emberi munka nélkülözhetetlen szerepére hívja fel a figyelmet.
More Related Content
Similar to Hogyan haladtuk meg az „elveszik-e a gépek a munkánkat” vitát? (20)
More from Robert Pinter (20)
Hogyan haladtuk meg az „elveszik-e a gépek a munkánkat” vitát?
- 2. Hogyan haladtuk meg az „elveszik-e a gépek a munkánkat” vitát? Pintér Róbert – Vicsek Lilla (Corvinus Egyetem) 2023.11.29. Visions on Artificial Intelligence and Society OTKA kutatási projekt
- 3. 3 Az automatizálással és az emberek gépekkel való helyettesítésével kapcsolatos félelmek és szorongás évszázadok óta velünk vannak
- 4. 4 Ennek legújabb hulláma a big data, a robotika és az MI terjedésével jelent meg az elmúlt évtizedben
- 5. 5 Mindez ahhoz a feltételezéshez vezetett, hogy az automatizálás „új munkakategóriákra lesz hatással, megszünteti a bérgazdaság logikáját, és megzavarja az életet, a szabadidőt és a piacokat” (Kelly, 2022: 2, saját fordítás: P. R.).
- 6. 6 Önkiszolgáló pénztárak, félautomata raktárak, robotgyárak, autonóm szállítórobotok – ezek mind azt mutatják, hogy az automatizált munkahelyek nem csak a milliárdosok képzeletében léteznek, hanem már valósággá is váltak.
- 7. 7 A 2010-es évek óta heves vita folyik a munka jövőjéről. A kapcsolódó szakirodalom nagy része két fő ideáltípusba sorolható, az „ezúttal is ugyanúgy lesz” vs. „ezúttal másképpen lesz” ... mint az ipari forradalom idején
- 8. 8 • Nem számítanak disztópikus vagy utópisztikus módon drasztikus változásokra az MI elterjedése miatt a munkaerőpiacon (Autor, 2015; Bessen, 2016, 2019; Miller és Atkinson, 2013; Peters, 2017). • Az ipari forradalomhoz hasonlóan az emberek alkalmazkodni fognak az újfajta gépekhez (mesterséges intelligencia). • Az MI új munkahelyeket teremt, miközben beépül a meglévő gazdasági rendszerbe, annak fenntartásába és folyamatos fejlesztésébe. • Teljesen új iparágak is megjelennek az MI-nek köszönhetően (Boyd 2021) „Ezúttal is ugyanúgy lesz” I.
- 9. 9 • Rövid távon helyettesítési hatás várható, hosszú távon a mesterséges intelligencia több munkahelyet teremt, mint amennyit megszüntet, mint ahogy az ipari forradalomban is történt • Nem komplett szakmák tűnnek el, hanem bizonyos feladatok, miközben az emberek megtanulnak együttműködni az intelligens gépekkel. • A megközelítés kulcsfontosságú elemei a történelmi bizonyítékok, a gazdasági logika és a feladatalapú megközelítés (Pulkka, 2019: 25) • Mindez végeredményben érdekesebb munkához és emelkedő fizetésekhez vezethet a jövőben „Ezúttal is ugyanúgy lesz” II.
- 10. 10 • Más szerzők ugyanezt a folyamatot sokkal sötétebben látják (Brynjolfsson – McAfee, 2014; Ford, 2015; Frey – Osborne, 2013), • Ők azzal érvelnek, hogy „ezúttal az egyes technológiák – nevezetesen a robotika, a big data és a mesterséges intelligencia – fejlődése miatt más a helyzet.” (Kelly, 2022: 3, saját fordítás P.R., kiemelés tőlem) • Ezek nem csak a rutinszerű, hanem a nem rutin szakmákat is veszélyeztetik. • Feltételezik, hogy az ipari forradalommal ellentétben ezúttal elkerülhetetlen a tömeges munkahelyvesztés • Ennek a megközelítésnek két fő iránya van, egy disztópikus és egy utópikus „Ezúttal másképpen lesz” I.
- 11. 11 • A techno-pesszimisták disztópikus jövőt várnak, és a „robotok felemelkedését”, a „második gépkorszakot” és a „negyedik ipari forradalmat” hirdetik (Ford, 2015; Frey és Osborne, 2013; Harari, 2018; Tegmark, 2017). • Feltételezik, hogy a mesterséges intelligencia óriási hatást gyakorol az egész munkaerőpiacra, és magas szintű tartós munkanélküliségre és a társadalmak szegénységére figyelmeztetnek. • A tömeges technológiai munkanélküliség mellett kemény verseny lesz az emberek között a maradék munkahelyekért, csökkennek a fizetések, gazdasági turbulenciák lesznek, növekszik az egyenlőtlenség, gyengül a társadalmi kohézió (Pulkka, 2019: 24) „Ezúttal másképpen lesz” II.: techno-pesszimisták
- 12. 12 • A techno optimisták utópisztikus jövőt várnak, és abban reménykednek, hogy a teljes automatizálás megszabadítja a dolgozókat a munka kényszerétől, és kialakulhat egy munka utáni vagy posztkapitalista társadalom • Feltételezik, hogy az univerzális alapjövedelem (UBI) és széles körben elterjedt automatizálás együtt emancipálhatja a dolgozókat (Bastani, 2019; Srnicek és Williams, 2015) • Ez egy „teljesen automatizált luxuskommunizmushoz” vezethet, amely az elmúlt években az Egyesült Királyság politikai baloldalának távlati víziójává vált (Bastani, 2019) „Ezúttal másképpen lesz” III.: techno-optimisták
- 13. 13 Miért és hogyan haladtuk meg ezt a vitát?
- 14. 14 • A 2010-es évek végére az akadémiai szakirodalomban egyre inkább elavulttá vált az „ezúttal ugyanúgy / másképpen lesz” vita, mivel meglehetősen fekete-fehéren látja a mesterséges intelligencia és a munkaerőpiac kapcsolatát • Csak arra fókuszál, hogy vajon a gépek elveszik-e vagy nem a munkánkat, vagy bizonyos szakmák teljesen eltűnnek-e • A kutatóknak kerülniük kell a nulla összegű játszmákat az ember géppel való helyettesítésében, különbséget kell tenniük a rövid és hosszú távú hatások között, és figyelembe kell venniük az ember és a gép kapcsolatának összetettségét a munkahelyeken. (Boyd, 2021: 76) Akadémiai értelemben avult el ez a vita
- 15. 15 • A 2020-as évekre az Osborne és Frey cikke után túl nagy népszerűségnek örvendő „méricskélés” (az állások hány százaléka automatizálható, hány és mely állások vannak veszélyben) kevésbé népszerűek a tudományos irodalomban. • De még mindig jelen van a közbeszédben, mivel a nagy nemzetközi szervezetek továbbra is közzétesznek ilyen anyagokat (lásd például az OECD Employment Outlook-ot), és a média továbbra is nyitott hasonló számítások közzétételére, még akkor is, ha az ilyen számok egy nagyon összetett jelenséget egyszerűsítenek le / számszerűsítenek és népszerűségük a laikusok automatizálástól való félelmein alapul. Át tudunk-e végre lépni Osborne és Frey árnyékán?
- 16. 16 • Az új empirikus kutatások meghaladják a technológiai utópia vagy disztópia leegyszerűsítő megközelítését, meghatározott szakmákra és azok mesterséges intelligenciával való találkozására összpontosítanak. • A legújabb empirikus kutatások szerint nem az a fő kérdés, hogy elveszik-e a munkánkat, hanem az, hogy az MI elterjedésével hogyan változik a munka jellege, milyen a munkavállaló alkupozíciója a munkáltatóval szemben, hogyan alakul a platform gazdaság és az önkizsákmányolás, milyen következményekkel jár az automatizálás a munkahelyeken (Jarrahi et al., 2021) • Az egyik legfontosabb eredmény annak felismerése, hogy automatizálás nem létezik az emberi munkaerő bevonása nélkül (Kelly, 2022) Az utópiákon és disztópiákon túl
- 17. 17 • Az „ezúttal ugyanúgy / másképpen lesz” vita vita relatív leértékelődése arra vezethető vissza, hogy a munka fogalmának tudományos értelmezése egy tágabb megközelítésről szűkebbre változott • A vita résztvevői a munkát kulcsfontosságú társadalmi intézménynek tekintik, és az automatizálás makroszintű politikai, társadalmi és kulturális vonatkozásaira koncentrálnak • Az újabb empirikus kutatás „az elmélyülő ember-gép interakció szempontjából közelebbről vizsgálja, hogy az MI-technológiák hogyan épülnek be a munkahelyekre, és milyen következményekkel jár ez a munka megszervezésére és tapasztalataira nézve” (Boyd, 2021: 80, saját fordítás P.R., kiemelés tőlem). A „nagy” kérdések helyett lássuk meg a kicsiket
- 18. 18 • A tudományos érdeklődés egyre inkább az ember-gép interakció felé fordul • A nagy társadalmi jelenségek és elvárások helyett konkrét szakmákat, munkahelyi változásokat igyekszik empirikusan megragadni • Ez lehetőséget ad arra, hogy megváltoztassuk a fókuszunkat, és meglássuk az embert az automatizálásban. Arccal az ember felé (a gép helyett)
- 19. 19 • Autor, D.H. (2015). “Why are there still so many jobs? The history and future of workplace automation”, Journal of Economic Perspectives, Vol. 29 No. 3, pp. 3-30. • Bastani, A. (2019). Fully automated luxury communism. Verso Books. • Bessen, J.E. (2016). “How computer automation affects occupations: technology, jobs, and skills”, Law and Economics Research Paper, Boston University, School of Law, Boston, pp. 15-49. • Bessen, J.E. (2019). “Automation and jobs: when technology boosts employment”, Law and Economics Research Paper No. 17-09, Boston University School of Law, Boston, doi: 10.2139/ssrn.2935003. • Boyd, R. (2021). Work, employment and unemployment after AI. In: The Routledge social science handbook of AI (pp. 74-90). Routledge. • Brynjolfsson, E., & McAfee, A. (2014). The second machine age: Work, progress, and prosperity in a time of brilliant technologies. WW Norton & Company. • Ford, M. (2015). Rise of the robots: Technology and the threat of a jobless future. Basic Books. • Frey, C.B., & Osborne, M.A. (2013). The future of employment: How susceptible are jobs to computerisation? Technological Forecasting & Social Change, 114, 254–280, doi: https://doi.org/10.1016/j.techfore.2016.08.019 • Harari, Y.N. (2018). 21 Lessons for the 21st Century, Spiegel & Grau, New York, NY. • Jarrahi, M.H., Newlands, G., Lee, M.K., Wolf, C.T., Kinder, E., & Sutherland, W. (2021). Algorithmic management in a work context. Big Data & Society, 8(2), 1–14, https://doi.org/10.1177/20539517211020332 Felhasznált irodalom • Kelly, L. (2022). Re-politicising the future of work: Automation anxieties, universal basic income, and the end of techno-optimism. Journal of Sociology, 59(4), 1-16, doi: https://doi.org/10.1177/14407833221128999 • Miller, B. and Atkinson, R.D. (2013). Are Robots Taking Our Jobs, or Making Them?, The Information Technology and Innovation Foundation, Washington, DC. • OECD (2023). Employment Outlook 2023: Artificial Intelligence and the Labour Market https://oecd.org/employment-outlook/2023/ • Peters, M.A. (2017). “Technological unemployment: educating for the fourth industrial revolution”, Journal of Self-Governance and Management Economics, Vol. 5 No. 1, pp. 125-33. • Pulkka, V. V. (2019). “This time may be a little different”–exploring the Finnish view on the future of work. International Journal of Sociology and Social Policy, 39(1/2), 22-37, doi: https://doi.org/10.1108/IJSSP-05-2018-0070 • Srnicek, N., & Williams, A. (2015). Inventing the future: Postcapitalism and a world without work. Verso Books. • Tegmark, M. (2017). Life 3.0: Being Human in the Age of Artificial Intelligence, Knopf Doubleday Publishing Group, New York.
- 20. MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET Visions on Artificial Intelligence and Society OTKA kutatási projekt Pintér Róbert, robert.pinter@uni- corvinus.hu, 30/999-6955
Editor's Notes
- #3: Visions on Artificial Intelligence and Society OTKA kutatási projekt
- #4: Kép forrása: https://www.historyextra.com/period/industrial-revolution/who-were-luddites-facts-what-happened/
- #5: Kép forrása: https://www.ted.com/playlists/642/what_happens_when_the_robots_take_our_jobs
- #6: Kép forrása: https://www.nytimes.com/2017/12/11/style/robots-jobs-children.html
- #7: Képek forrása: https://itcafe.hu/hir/spar_onkiszolgalo_kassza.html https://www.muszaki-magazin.hu/2022/05/23/euronics-robotizalt-raktar/ https://www.autogyar.hu/auto-vilag-piac/elemzesek-statisztikak/az-elektromos-autok-es-a-robotizalas-is-veszelyezteti-a-magyar-autoipart-20170921
- #8: Kép forrása: https://www.history.com/topics/industrial-revolution/industrial-revolution
- #14: Kép forrása: https://www.wsj.com/articles/seven-jobs-robots-will-createor-expand-1525054021