More Related Content
Similar to noszvaj2 (20)
More from malacsik (20)
noszvaj2
- 1. A projektoktat叩s gyakorlati lehets辿gei a k旦z辿piskol叩ban 2010. janu叩r 27-28. Noszvaj, VINCZE BEATRIX Noszvaj, 2010. janu叩r 27-28. VINCZE BEATRIX
- 2. A PROJEKTOKTATS Tartalmi 叩ttekint辿s Defin鱈ci坦, krit辿riumok Form叩i Legitimit叩s Projektek a k旦z辿piskol叩ban Projekt 辿s a tan叩rk辿pz辿s Elny旦k 辿s h叩tr叩nyok Lehets辿gek Projekthat辿konys叩g
- 3. Megjel旦l辿si form叩k Projekt/project/ Terv 永姻看逮艶一岳馨坦糸壊噛艶姻 Projektoktat叩s Projektjelleg撤/projektorient叩lt oktat叩s Projektpedag坦gia Projektmanagment
- 4. Defin鱈ci坦(k) A projektm坦dszer szerint a tanul坦k egy csoportja egy olyan, 辿rdekld辿s端knek megfelel t辿m叩t dolgoz fel, amelyet a csoport maga v叩laszt. A projektet kezdem辿nyez lehet a tanterv, a tan叩r vagy a csoport tagja(i). A r辿sztvevk a t辿m叩t k旦z旦s tervez辿s 炭tj叩n egyed端l dolgozz叩k fel, amely egy felmutathat坦 eredm辿nyhez vezet. Karl Frey (1982)
- 5. Eld旦k nyom叩n A tanul坦knak a projektoktat叩sban val坦s叩gos feladattal kell szembes端lnie, amelyben maga dolgozza ki r辿szv辿tel辿nek egy辿ni terv辿t, 辿s annak az 炭tnak minden r辿szlet辿t is, amely a terv megval坦s鱈t叩s叩hoz vezet. Kor叩ntsem kiel辿g鱈t, ha a tanul坦nak csak munkautas鱈t叩sokat kell k旦vetni. (Ch. R. Ricards, 1900-ban)
- 6. Egys辿ges defin鱈ci坦 hi叩ny叩ban: krit辿riumok (B.Gudjons,1986) szituat鱈v tan鱈t叩si-tanul叩si forma a r辿sztvevk 辿rdekld辿s辿n alapul坦 t辿mav叩laszt叩sa 旦nszervez辿s 辿s 旦n叩ll坦 felelss辿gv叩llal叩s a t叩rsadalmi gyakorlat relev叩ns r辿sz辿t k辿pzi a projekt c辿lir叩nyos projekttervez辿s 辿s cselekedet jellemzi produktum (term辿k) orient叩lt valamennyi 辿rz辿kszerv bevon叩sa a munkafolyamatba szoci叩lis tanul叩si forma interdiszciplin叩ris tanul叩s a tan鱈t叩si folyamattal (a curriculummal) val坦 辿rintkez辿s o Rainer E. Wicke (2004) Akt鱈van 辿s kreat鱈van tanulni munk叩ja k旦veti Gudjons krit辿rium 辿s 15pontban 旦sszegzi
- 7. A pedag坦giai projekt komplex, alkot坦 jelleg撤 megismer辿si- cselekv辿si egys辿g val坦s叩gos (t叩rgyi vagy szellemi) produktum l辿trehoz叩s叩nak val坦s叩gos vagy szimul叩lt (modell叩lt) folyamata mindig komplex (a k旦z辿ppontj叩ban 叩ll坦 probl辿ma vagy feladat t叩mad叩si pontk辿nt k鱈n叩l lehets辿get a v叩laszt叩sra) tan叩rok 辿s di叩kok partneri egy端ttm撤k旦d辿se (kooperat鱈v tev辿kenys辿g) a differenci叩l叩s eszk旦ze (mins辿gi alap炭 paradigm叩ban: kollektiviz叩l 辿s individualiz叩l alkalmazkodik a tanul坦hoz (Hortob叩gyi, 1991, 2002)
- 8. A projektek lehets辿ges fajt叩i folyamatorient叩lt 辿s eredm辿nyorient叩lt (Schnollgruber, Mitterbauer, 1997) kommunik叩ci坦s technik叩k alapj叩n f坦kusz叩lt 辿s kontextus-orient叩lt (Heged撤s, 2001) tananyaghoz (m撤velts辿gi ter端lethez) k旦t旦tt, tank旦nyvh旦z (tananyaghoz) kapcsol坦d坦 vagy a tananyaghoz k旦zvetlen端l nem kapcsol坦d坦 (Hortob叩gyi, 2002) tanul坦k旦zpont炭, int辿zm辿nyk旦zpont炭 egy辿ni, kiscsoportos, k旦z辿p- 辿s nagy l辿tsz叩m炭 projektek form叩j叩ban mini (vagy r旦vid t叩v炭) projektekrl), k旦zepes (k旦z辿p t叩v炭) krit辿rium-orient叩lt projekt (a teljes鱈tm辿ny m辿rhet, oszt叩lyozhat坦)
- 9. Legitimit叩s T旦rt辿neti gy旦kerek Reformpedag坦giai gy旦kerek o a termel辿sben o Rousseau, Pestalozzi piramisok o Dewey, Kilpatrick 20.sz. nagy beruh叩z叩sai o New School o az alkot坦 munk叩ban o Otto Bertold/ m撤v辿szeti oktat叩s Gesammtunterricht o a pedag坦gi叩ban o Hugo Gaudig/tervez辿s Dewey/Chicag坦i iskola o Hermann Lietz /F辿ny- 1968 Szeretet-let o Peter Petersen/J辿na-Plan o Georg Kerschensteiner/ Az angol nyelv撤 szerzk az eur坦pai eld旦ket nem eml鱈tik munkaiskola meg, m鱈g a n辿metnyelv撤 o P. Blonszkij, J.Makarenko szakirodalom az amerikaiakat,Ricardsot 辿s Kilpatrickot tekintik elfut叩roknak. (Frey, 1982)
- 10. A projektoktat叩s elzm辿nyei Magyarorsz叩gon Nagy L叩szl坦: Gyermektanulm叩nyi T叩rsas叩g, 1906 Domokos L叩szl坦n辿: j Iskola, 1915 Erdei iskol叩k, 1908 Montessori pedag坦gia: Buchard-B辿lav叩ry Erzs辿bet, 1924 Kenyeres Elem辿r: Kisdednevel辿s. Dewey 辿s Herbart pedag坦gi叩j叩nak 旦sszevet辿se Waldorf-iskola: Nagy Emiln辿 dr. G旦llner M叩ria, 1926-32 Csal叩di Iskola: Nemesn辿 M端ller M叩rta, 1915-43, projektorient叩lt oktat叩s (Decroly, Winetka Plan) Szovjet munkaiskola: Makarenko Szentlrinci iskola: G叩sp叩r L叩szl坦 k旦z旦ss辿gi nevel辿s Zsolnai J坦zsef 辿rt辿kk旦zvet鱈t 辿s k辿pess辿gfejleszt programja
- 11. nfejld辿s vagy adapt叩l叩s? J端rgen Oelkers nem tekinti egys辿ges ir叩nyzatnak a reformpedag坦gi叩t, hanem egy nemzeti 辿s nemzetk旦zi jelens辿gnek, amely k端l旦nb旦z ir叩nyzatokban 旦lt旦tt testet, de nem v叩lt pedag坦giai tekintetben konstans ir叩nyzatt叩. (Oelkers, 1979) A reformpedag坦gia a felvil叩gosod叩sb坦l kin旦v 炭jkori ir叩nyzat, amely nem alak鱈tott ki origin叩lisan 炭j nevel辿si gyakorlatot, nem eredm辿nyezett sz辿lesk旦r撤 k旦zoktat叩si reformokat. Oelkers tan叩csa: a projektm坦dszer adapt叩l叩sa kapcs叩n h叩rom szempontot 辿rdemes megvizsg叩lni - a t旦rt辿neti fejld辿s 鱈v辿t, mint a legitim叩ci坦 lehets辿ges forr叩s叩t, az iskola szervezeti m撤k旦d辿s辿t 辿s a m坦dszert, mint modellt.(Oelkers, 1999)
- 12. A projektoktat叩s hazai gyakorlata 1991-92-ben v叩lik 炭jra ismertt辿 a magyar k旦zoktat叩sban a magyar reformpedag坦gia 20. sz叩zadi k辿pviseli r辿szben vagy k旦zvetve alkalmazt叩k a m坦dszert az idegen nyelvtan鱈t叩s kiemelt szerepe, begy撤r撤z辿s( a tank旦nyvek, 旦szt旦nd鱈jak) a rendszerv叩lt叩s eltti k鱈s辿rleti m撤helyek, speci叩lis tanterv撤 oszt叩lyok elk辿sz鱈ti az 炭j m坦dszertani kult炭r叩nak az 1990 ut叩n alakul坦 alternat鱈v, reform 辿s k端lf旦ldi iskol叩k pozit鱈van befoly叩solt叩k pedag坦giai kult炭r叩jukkal a k旦zoktat叩st 2003-t坦l korm叩nyrendelet teszi legitimm辿 a projektm坦dszert a k旦zoktat叩sban A 2004-05-tl a k辿tszint撤 辿retts辿gi vizsga r辿sz辿t k辿pezi
- 13. A Jugend-Schule-Wirtschaft (IZOP-Institut)nemzetk旦zi projekt P叩ly叩zat, projektmunka, verseny 辿s m坦dszertani tov叩bbk辿pz辿s (idegen nyelven) Gazdas叩gi, t叩rsadalmi, szoci叩lis probl辿m叩k felt辿rk辿pez辿se A gazdas叩gi 辿s a m辿dia kompetencia fejleszt辿se Eur坦pai Uni坦s p叩rbesz辿d kialak鱈t叩sa k旦z旦s kutat叩ssal a di叩kcsere sor叩n Akt鱈v, felelss辿gteljes, d旦nteni k辿pes, boldogulni tud坦 叩llampolg叩rok nevel辿se Az el鱈t辿letek lebont叩sa, a t叩rsadalmi, gazdas叩gi 辿s szoci叩lis k端l旦nb旦zs辿gek 叩thidal叩sa
- 15. Eur坦pa a b辿k辿辿rt(www.europeansforpeace.de) Identit叩s-projekt k旦z辿piskol叩soknak T辿ma: Honnan j旦v端nk? Hov叩 tartunk? A magyarorsz叩gi n辿metek m炭ltja 辿s jelene 1945 ut叩n - Magyarok N辿metorsz叩gban (2007-2008) Mott坦: Erinnerung, Verantwortung und Zukunft Eml辿kez辿s, felelss辿g 辿s j旦v(2002, alap鱈tv叩ny) C辿lok: o Eur坦pai p叩rbesz辿d (Dialog in Europa) o Holokausztra eml辿kez辿s o El鱈t辿letek lek端zd辿se o Tolerancia, b辿ke, megb辿k辿l辿s o Felelss辿g
- 18. A projektek jellemzi K辿t tan辿vet 叩tfog坦 pedag坦giai projekt Verseny j tanul叩si forma Tov叩bbk辿pz辿s Nyelvgyakorl叩s Di叩kcsere K旦z旦s kutat叩s K旦z旦s v辿gterm辿k (cikkek, ki叩ll鱈t叩s, szakdolgozat, r叩di坦ad叩s)
- 19. Interj炭 a cegl辿di 禽看恢馨炭噛艶顎馨恢温稼
- 20. Kiemelt kompetenci叩k M辿dia kompetencia Idegen nyelv Szoci叩lis IKT llampolg叩ri V叩llalkoz坦i (gazdas叩gi) Hat辿kony, 旦n叩ll坦 tanul叩s Eszt辿tikai-m撤v辿szeti tudatoss叩g 辿s kifejez k辿pess辿g
- 21. A tan叩rk辿pz辿s 辿s a projektoktat叩s 炭j t叩rsadalmi elv叩r叩sok(1968) kognit鱈v forradalom(炭j ismeretek a tud叩sr坦l) globaliz叩ci坦 (piaci kih鱈v叩sok) managment (vezet辿selm辿let) bolognai folyamat (t旦meg-辿s elitk辿pz辿s) mins辿g, hat辿konys叩g 炭j tant叩rgyak, az 炭j nevel辿si ter端letek ig辿nylik az 炭j m坦dszereket /H辰nsel (1988), Schollgruber (1997), K旦bel (1999) 炭j pedag坦giai kult炭ra tan叩rk辿pz辿s reformja , a k辿pzk k辿pz辿se projektszemin叩riumok
- 22. A projektoktat叩s elnyei A front叩lis szervez辿si m坦d 辿s az 炭j m坦dszerek szembe叩ll鱈t叩s叩b坦l fakad坦 ellen叩ll叩s lek端zd辿se A pedag坦giai, a m坦dszertani kult炭ra fejleszt辿s辿nek eszk旦ze A kompetenciaalap炭 oktat叩s hat辿kony eszk旦ze A differenci叩lt oktat叩s egyik form叩ja (felz叩rk坦ztat叩s, tehets辿ggondoz叩s) Az integr叩lt tan鱈t叩s lehets辿ges eszk旦ze V叩ltozatos tanul叩sszervez辿s biztos鱈t叩sa(team, p叩ros munka) A val坦s叩ghoz val坦 炭j viszony kialak鱈t叩sa, 辿letszer撤, gyakorlati feladatmegval坦s鱈t叩sa r辿v辿n az egy辿ni felelss辿gv叩llal叩s, 旦n辿rt辿kel辿s eszk旦ze J旦vre orient叩lt, a p叩lyav叩laszt叩sra, p叩lyaorient叩ci坦ra elk辿sz鱈t辿s megval坦s鱈t坦ja A tanul坦i 辿rdekld辿sen alapul坦 (csak r辿szben ir叩ny鱈tott) szituat鱈v tanul叩si forma a motiv叩ci坦 fontos eszk旦ze
- 23. H叩tr叩nyok, neh辿zs辿gek Front叩lis oktat叩s t炭ls炭lya Konzervativizmus Kev辿s hagyom叩ny Motiv叩ci坦 hi叩nya Nyelvtud叩s hi叩nya Merev oktat叩si keret Iskolavezet辿s Oszt叩lyoz叩s/辿rt辿kel辿s Sz端lk bizalmatlans叩ga M坦dszertani hi叩nyoss叩gok M辿dia T叩j辿kozatlans叩g Hi叩nyos IKT-kompetencia Hi叩nyz坦 projektbank Idegen nyelv撤 szakirodalom
- 24. Az OPKM online katal坦gus叩nak feldolgoz叩s叩val k辿sz鱈tett statisztika a magyarorsz叩gi projekt-szakirodalomr坦l
- 25. Hasznoss叩g Di叩k Tan叩r o j kompetenci叩k o j kompetenci叩k o lm辿nyek o Tov叩bbk辿pz辿s o Kommunik叩ci坦 o Kapcsolati tke o Siker o Siker, hat辿konys叩g o Team-munka o Projektvezet辿s o Kutat叩si m坦dszerek o tletgazda o Kapcsolat a val坦s叩gos o Kil辿p az iskola vil叩g叩b坦l 辿lettel o P叩lyakorrekci坦 o P叩lyaorient叩ci坦 o Meg炭jul叩s, lend端let o szrev辿tlen tanul叩s o j viszonyrendszer
- 26. Felhaszn叩lt irodalom: B叩bosik Istv叩n (szerk.) (1997): A modern nevel辿s elm辿lete. Telosz Kiad坦, Bastian, J. - Gudjons, H. (1986): Das Projektbuch. Bergmann und Helbig Verlag, Hamburg. B叩thory Zolt叩n (2000): Tanul坦k, iskol叩k - k端l旦nbs辿gek. OKKER Kiad坦, Budapest. Dewey, J. (1912): Az iskola 辿s a t叩rsadalom. Franklin T叩rsulat, Budapest. Dewey, J. (1976): A nevel辿s jellege 辿s folyamata. Tank旦nyvkiad坦, Budapest. Falus Iv叩n (2001): Az oktat叩si m坦dszerek kiv叩laszt叩s叩ra 辿s alkalmaz叩s叩ra vonatkoz坦 n辿zetek. In: Golnhofer-Nahalka (szerk.): A pedag坦gusok pedag坦gi叩ja.(A pedag坦gusok n辿zetei.) Nemzeti Tank旦nyvkiad坦, Budapest. 232-260. Falus Iv叩n (szerk.)(2003): Didaktika. Nemzeti Tank旦nyvkiad坦, Budapest. Golnhofer Erzs辿bet (1999b): Tan叩rok a gyerekekrl. Iskolakult炭ra, 9. sz. 43-47.
- 27. Gudjons, H.(1994): P辰dagogisches Grundwissen. Julius Klinkhardt Verlag, Bad Heilbrunn. H辰nsel, D.(1997): Mit Projekten beginnen. In: Handbuch Projektunterricht. Beltz Verlag, Weinheim. Hortob叩gyi Katalin (2002): Projekt-k辿zik旦nyv. V叩logat叩s a hazai 辿s a k端lf旦ldi projektirodalomb坦l. (Jav鱈tott 辿s bv鱈tett kiadv叩ny), IF Alap鱈tv叩ny OKI, Budapest. Klippert, H. (1994): Projektwochen. Beltz, Weinheim und Basel. M. N叩dasi M叩ria (2003): Projektoktat叩s. Oktat叩s-m坦dszertani Kisk旦nyvt叩r. ELTE BTK, Budapest. N辿meth Andr叩s (1998, 2003): A reformpedag坦gia m炭ltja 辿s jelene. Nemzeti Tank旦nyvkiad坦, Budapest. Oelkers, J. (1997): Geschichte und Nutzen der Projektmethode. In: H辰nsel, D.(Hsg.): Handbuch Projektunterricht. Beltz Verlag, Weinheim. 14.