�ݺ�ߣ

A pedagógia ünnepe
Szimbolikus idő- és térhasználat az 1960-as évek pedagógiai
tárgyú képein
A Tanító, 1970/6-7., borító IV.
Somogyvári Lajos
Pécsi Tudományegyetem BTK
Oktatás és Társadalom Doktori
Iskola, PhD hallgató
Tab, Rudnay Gyula Középiskola,
középiskolai tanár

Egy új megközelítés – a történeti pedagógiai antropológia
• Források
a, angolszász és francia antropológia – idegenség, másság központi szerepe,
önértelmezés. Helyi közösségek, egyedi jelenségek vizsgálata (Kuklick, 2008;
Lévi-Strauss, 2001)
b, német antropológia – történeti, filozófiai megközelítés, az általános emberi
(conditio humana) feltérképezése.
(Wulf, 1997)
• Pedagógia és antropológia
Konkrét társadalmi-politikai kontextusban feltárni az általános világképi
elemeket – ember-, gyermek-, diák-, iskolaképek
• A képek szerepe
Képek általi ismeretközvetítés és megértés – kép, mentális képzet és világkép
kapcsolata (Géczi, 2004)
Cél: a pedagógia világainak elemzése fényképek segítségével
A vizsgálat alapanyaga: az 1960-as évek magyar pedagógiai sajtójának
képanyaga – ennek a vizsgálatnak egyik fejezete a pedagógusnap vizuális
megjelenítése

Idő, tér és ünnep antropológiai értelme
Idő és tér, mint
emberi, jelentéssel
bíró konstrukciók
(Szent Ágoston,
Kant)
Kronotoposz
fogalma (Bahtyin,
1976)
Idő-, térhasználat,
dolgok felosztása,
tájékozódás – az
utóbbi időben
került a pedagógiai
kutatások
középpontjába
Spatial turn hatása
– iskolaépítészet,
környezetpszichol-
ógia, térszervezés
Az időfelhasználás
szociológiai,
közgazdasági,
iskolaszervezeti
dimenziói

Egyediség és ismétlődés, előrehaladás és visszatérés
 Jellemzője a jelentéssel bíró,
megélt időnek, térnek
 Az ünnep is hasonlóan kettős
természetű
- Periodicitás
- Konkrét helyhez, időhöz kötöttség
- Kiemelt, ünnepi esemény
(Bircsák, 2008)
• 1952 óta minden évben ünnep a
Pedagógusnap
(Minisztertanácsi határozat, 1951. dec. 1.)
• Az egyedi, nevesíthető, kitüntetett
pedagógusok mögött kirajzolódik
az univerzális pedagóguskép
néhány vonása (egyedi és
általános kettőssége)
• A képek egyszerre aktuálisak és
idéznek meg régi világképi
elemeket
A Tanító munkája, 1966/5., 5. o.

Az 1960-as évek pedagógiai környezete Magyarországon
 A korszak kezdete: 1961. évi III. törvény az oktatási rendszerről
- Kettősség: ideológiai harc, világnézeti nevelés hangsúlyozása
korszerű, sokoldalú műveltség, társadalmi modernizáció
• Általános és kötelező középfokú oktatás
• 16 éves tankötelezettség
• Középfokú oktatás differenciálódása (gimnázium, szakközépiskola,
technikum, 3 éves szakmunkásképző)
• „5+1”-es (politechnikai) képzés: iskola és munka világainak közelebb
hozása – „Közelebb az iskolát az élethez!” (Sáska, 2007)
Új tantárgyak, tankönyvek és módszertanok
A törvény többször is korrekcióra szorult, de jelezte a szakmaiság
erőteljesebb jelentkezését – OPI (1962), MPT (1967), pszichológia,
didaktika és oktatástechnológia (programozott oktatás)
• A korszak vége: V. Nevelésügyi Kongresszus (1970)
• Szakértői, professzionális rétegek és hang jelentkezése (Kelemen, 2007)
Összegezve: reformpróbálkozások és megtorpanások, a központi akarat
és uralkodó ideológia fenntartásával

Média és sztereotípiák
Forrás: Köpeczi Béla: A magyar kultúra 30 éve, 1945-1975. 28. o.
A vizuális információk közvetítését az 1960-as években feltehetően
döntően még a nyomtatott sajtó végezte el.
A korszak pedagógiai szaksajtója állami- és pártirányítású,
minisztériumi fenntartású.
Az antropológiai-ikonográfiai elemzés tárgyául szolgáló periodikák
és időszakok: Család és iskola (1960-1968), Gyermekünk (1968-
1970), Köznevelés (1960-1970), Óvodai nevelés (1960-1970), A
Tanító (1963-1967), A Tanító munkája (1968-1970)

A szaksajtó szerepe
Pedagógiai sajtó funkciói: - tudás disszeminációja
- oktatási szakértők legitimációja (Carvalho, 2003)
A tudományosság egyik kritériuma a szakmai kommunikáció, folyóiratok megléte
– közösségképző, identitásformáló erő (Keller, 2010)
Pedagógia és neveléstudomány kései diszciplináris szerveződése (Németh és
Pukánszky, 2004) – a tudás és szakmaiság felértékelődése
Ebben a folyamatban fontos szerepe van a képeknek – narratívák alkotóelemei
- csoportok jelölői
(Ross & Lester, 2011)
Vizuális gondolkodás, kommunikáció és sztereotípiák kapcsolata (Moore & Dwyer,
1994) – vizuális kommunikátorok szerepe (konvenciók, szimbólumok – képek és
képzetek létrehozása)
Köznevelés, 1965/4., borító III.

A pedagógia ünnepe – pedagógus és társadalom
 A pedagógia világának kiterjesztése –
kilépés az intézmény (a legfőbb
identifikációs jellemző) teréből
 Kétfajta interpretáció:
a, a pedagógus, mint az államhatalom
képviselője (presztízs, elismertség) -
szocializmus központosító tendenciái;
ideológiai akarat közvetítői
„28. § Az állam a felelősségteljes munkát végző
oktatókat a kulturális forradalomban, az ifjúság
nevelésében és a jövő nemzedéknek szocialista
emberré formálásában elért eredményeikért
elismerésben részesíti.”
(1961. évi III. törvény a Magyar Népköztársaság oktatási
rendszeréről.)
b, a pedagógus, mint szakmai
érdekérvényesítő – kilép a politika
színpadára (Kelemen, 2007)
Óvodai nevelés, 1961/6., borító I.

A jelképes térfoglalás
végpontja
V. Nevelésügyi Kongresszus (1970)
• Az országot irányító
szimbolikus térben
hangsúlyossá válik a pedagógus
társadalom
„A társadalom közreműködése az
oktató-nevelő munkában
30. § A törvény célkitűzéseinek
megvalósítása az egész társadalom ügye:
az oktatási intézmények dolgozóinak, az
illetékes minisztériumoknak, az
üzemeknek, a tömegszervezeteknek és a
szülői munkaközösségeknek együttes
feladata.”
(1961. évi III. törvény a Magyar
Népköztársaság oktatási rendszeréről.)
• Kitűzött (deklarált) cél: valódi
részvétel a közügyekben A Tanító, 1970/10., 3. o.

Narratívák és interpretációk sokfélesége
 A különböző pedagógusképek és szerepek (szituációtól függően) egyidejűleg is
relevánsak lehetnek – a tényekből különböző narratívák alkothatók meg
(Rury, 2006; White, 1973)
• Interpretatív kutatás: nem a kép és a valóság viszonyára kell rákérdeznünk
(intencionalitás , recepció és időbeli szakadék problémája – ld. hermeneutika, Gadamer, 1984)
A képek használati módjai, funkciói és jelentései a fontosak
• Ilyen értelemben az oktatás olyan emberi cselekvés, ami a mindennapi
helyzetekhez rögzített történetekből áll – a narratívák össze vannak fonódva a
politika, gazdaság és kultúra területeivel (Levinson, 2000)
• A hatalom és pedagógia viszonyáról szóló narratíva mellett a másik az
identitásról szól
• A parlament szimbolikus tere: az egyéneket egy kollektív közösségben, a
nemzetben egyesíti.
• Az iskola és tömegoktatás integratív funkciója:
„A szocialista világnézet és erkölcs alapján neveljenek iskoláink igazi hazafiakat, jellemes és
törvénytisztelő állampolgárokat, akik forrón szeretik hazánkat, népünket, odaadással szolgálják a
szocializmust, a békét, a népek testvériségének ügyét, építik és védik a nép államát.” (1961. évi III. tv.
Preambulum)
• Internacionalizmus és nemzetépítés dialektikája

Az egyéni és kollektív identitás másik példája
 Kitüntetések kanonizált változata:
„tabló” – a pedagógus megnevezése
ritka a korpuszban
 Név, intézmény – státusz
 Individualizálás mellett
homogenizálás: hasonló öltözet (a
testület egysége és ereje)
 Prezentáció és reprezentáció
 Színpadi jelleg – beállított kép
 Rituálé ismétlődése, meghatározott
sorrendje a rendszert stabilizáló
tényező (Wulf, 2004)
 „A mindennapi élet színpadai”
(Niedermüller, 1994) - kulturális terek
 Az ünnep erejét megbízhatósága,
változatlansága adja
Óvodai nevelés, 1969/6-7., 207. o.

A pedagógia ünnepe – pedagógus és gyermek
Köznevelés, 1970/10., borító IV.

A hétköznapi tudás
 Hétköznapi, természetes jelenet – konvencionális kép az iskoláztatás
történetében
 „Tacit” tudás: kultúra jelentésteremtő folyamatában az a „magától értetődő”
tudás, ami meghatározza a szituáció szereplőinek lehetséges viselkedési
formáit, mondatait, kizárja a nem elfogadott gyakorlatokat (Anderson-Levitt, 2006)
 Habitus: Bourdieau fogalma, öntudatlan tanulási folyamat a mindennapi élet
ismereteiről– „hogyan illik viselkedni” (Stafford, 2002)
 Az antropológia egyik fő célkitűzése: az „otthonos” képekre, képzetekre való
rákérdezés, az ismerős „idegenné tétele” – kívülállás és saját tapasztalataink
felhasználása (Pink, 2009)
 Ez a megközelítés együtt jár a kultúra fogalmának kitágításával:
- mindennapi élet-, munkafolyamatok, kommunikációs formál
- művészetek
(Weigand & Wulf, 2011)

Hasonlóságok és különbségek. A társadalmi nem problematikája
 Hasonlóságok: kontextus (Pedagógusnap vizuális megjelenítése)
időbeli keretek
• Különbségek: eltérő térszervezés és szerepfelfogás
a gyermek megjelenése, interakciók
• Az „elnőiesedés” narratívája , gender-problematika
• A kutatások státuszinkozisztenciát és bizonyos szakmákban női
felülreprezentáltságot mutatnak ki (Fényes, 2010)
• A Pedagógusnap vizuális megjelenítése : a 21 képből 19 esetében női
dominancia van!
• További kutatások szükségesek a nemiség és megjelenítési formáinak
feltárására
• Világképi elemek keveredése – virág, kora nyári időszak szimbolikája
• A kulturális jelentésteremtés a „fejekben” történik meg,
- interakciókban, cselekvésekben
- műalkotásokban, képekben manifesztálódik. (Anderson-Levitt, 2006)

Befejezés és kitekintés
 A magyarországi oktatástörténet-írás
megújításához hozzájárulhat az
ikonológiai-ikonográfiai módszer, az
imagológiai és antropológiai
gondolkodás
 Nagy Péter Tibor (1991) magyar
oktatáskutató által kijelölt kutatási
irányok:
- a (pedagógiai) gondolkodás története
- tág értelemben vett (oktatás)politika
• A cél nem egy fejlődéstörténet
megírása / ideológia igazolása, hanem
a nevelést meghatározó történeti-
társadalmi tényezők feltárása (Tenorth,
2000)
• A Pedagógusnap olyan történeti-
társadalmi képződmény, ami
különösen alkalmas lehet az
identitásképző mechanizmusok és az
ezekben működő sztereotípiák
kutatására
Család és Iskola, 1962/6., 18. o.

Hivatkozások
 Anderson-Levitt and Kathryn M. 2006. Etnography. In J. L. Green, G. Camilli and P. B. Elmore (eds.)
Handbook of Complementary Methods in Education Research. 279-297. New York: American
Educational Research.
 Augustinus Aurelianus. 1995. Szent Ágoston vallomásai [Augustine’s Confessions]. Budapest: Szent
István Társulat.
 Bahtyin, Mihail Mihajlovics. 1976. A tér és az idő a regényben [Space and Time in the Novel]. In Cs.
Könczöl (ed.) A szó esztétikája: Válogatott tanulmányok [Aesthetics of The Word: Selected Studies].
257-302. Budapest: Gondolat.
 Bircsák, Anikó. 2007. Az ünnep ideje. Kerényi Károly és Gadamer [Time of the Feast. Károly Kerényi
and Gadamer]. In I.. Csörsz Rumen and Z. G. Szabó (eds.) „Nem sűlyed az emberiség!”…Album
amoricum Szörényi László LX. születésnapjára [“The Human Mankind Have not damned!” To the LX.
Birthday of László Szörényi]. 1333-1342. Budapest: Irodalomtudományi Intézet
 Dwyer, Francis M. and Moore, David M. 1994. Visual Literacy: A Spectrum of Visual Learning. New
Jersey: Educational Technology.
 Fényes, Hajnalka. 2010. A nemi sajátosságok különbségének vizsgálata az oktatásban. A nők
hátrányainak felszámolódása? [The Study of Gender Differences in Education. Decreasing
Disadvantages of Women?] Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.
 G. Vass István. 2006. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek napirendi jegyzékei. 1950. február 25.-1952.
augusztus 14. [Reports of Cabinet Councils. February 25th 1950 – August 14th 1952]. Budapest: Magyar
Országos Levéltár.
 Gadamer, Hans Georg. 1984. Igazság és módszer. Budapest: Gondolat.
 Géczi, János. 2004. Világkép – emberkép – pedagogikum [Worldviews – Images of Men - Pedagogy].
Új Pedagógiai Szemle 1: 69-75.
 Kelemen, Elemér. 2007. A nevelésügyi kongresszusok története. In E. Kelemen (ed.) A tanító a
történelem sodrában. Tanulmányok a magyar tanítóság 19-20. századi történetéből [The Teacher in the
Processes of History. Studies of the 19th, 20th Hungarian Teacher]. 136-157. Pécs: Iskolakultúra.
 Kuklick, Henrika. 2008. A New History of Anthropology. Oxford: Blackwell-Wiley.

Hivatkozások
 Lester, Paul Martin and Ross, Susan Dente. 2011. Images that Injure: Pictorial Stereotypes in the Media.
Santa Barbara: Praeger.
 Lévi-Strauss, Claude. 2001. Strukturális antropológia I-II. Budapest: Osiris.
 Levinson, Bradley A. U. 2000. Introduction: Whither the Symbolic Animal? Society, Culture, and
Education at the Millennium. In Levinson B. A. (ed.) Schooling the Symbolic Animal. Social and
Cultural Dimensions of Education. 1-13. New York: Rowman & Littlefield.
 Nagy, Péter Tibor. 1991. Paradigmaváltás az oktatástörténet-írásban [Paradigm Shift in the History of
Education]. Budapest: Oktatáskutató Intézet.
 Németh, András and Pukánszky, Béla. 2004. A pedagógia problématörténete [A History of the
Problems of Education]. Budapest: Gondolat.
 Niedermüller, Péter. 1994. A város: kultúra, mítosz, imagináció [The City: Culture, Myth and
Imagination]. Mozgó Világ 5: 5-17.
 Pink, Sarah. 2009. Visual Interventions. Applied Visual Anthropology. New York-Oxford: Berghahn
Books.
 Rury, John L. 2006. Historical Research in Education. In J. L. Green, G. Camilli and P. B. Elmore (eds.)
Handbook of Complementary Methods in Education Research. 323-333. New York: American
Educational Research.
 Sáska, Géza. 2007. Közműveltség és magántudás [Public Erudition and Private Knowledge]. Budapest:
Felsőoktatási Kutatóintézet-Új Mandátum Könyvkiadó.
 Stafford, Charles. 2002. Education. In Barnard, Alan-Spencer, Jonathan (eds.) Encyclopedia of Social
and Cultural Anthropology. 271-275. London-New York: Routledge.

Hivatkozások
 Tenorth, Heinz-Elmar. 2000. Geschichte der Erziehung. Einführung in die Grundzüge ihrer
neuzeitlichen Entwicklung [History of Education. Introduction to its Development in the Modern
History]. Weinheim und München: Beltz-Juventa.
 Weigand, Gabriele and Wulf, Cristoph. 2011. Der Mensch in der globalisierten Welt. Antropologische
Reflexionen zum Verständnis unserer Zeit [Men in the Globalised World. Anthropological Reflexions
to Understand Our Time]. Waxmann Verlag, Münster: Waxmann Verlag.
 White, Hayden. 1973. Metahistory: The Historical Imagination in Nineteenth-Century Europe.
Baltimore: Johns Hopkins University Press.
 Wulf, Cristoph. 1997. Vom Menschen. Handbuch Historische Anthropologie [About Men. Handbook of
History and Anthropology]. Weinheim und Basel: Beltz Verlag.
 Wulf, Christoph. 2004. Einleitung: Bildung in schulischen, religiösen und jugendkulturellen Ritualen.
[Introduction: Training in Schools, Religious and Youth Rituals]. In Wulf, Cr. (ed.) Bildung im Ritual.
Schule, Familie, Jugend, Medien [Training in Rituals. School, Family, Youth, Media]. 7-23. Wiesbaden:
Springer.

�ݺ�ߣ

Somogyvári Lajos A pedagógia ünnepe

Recommended

More Related Content

Similar to Somogyvári Lajos A pedagógia ünnepe (20)

More from Lajos Somogyvári (20)

Somogyvári Lajos A pedagógia ünnepe