Musiikin k?ytt? – vertaisohjaajan tietopaketti osa 4UKK-instituutti
?
Vertaisohjaajan kuusiosaiseen tietopakettiin on koottu liikuntaryhmien ohjaamisen perusteita. N?ist? jokainen voi poimia itselleen ja omaan ohjaustoimintaan parhaiten sopivia vinkkej?.
T?ss? osassa keskityt??n musiikin k?ytt??n liikuntaryhmien ohjaamisessa.
Tietopaketin ovat koostaneet UKK-instituutin asiantuntijat Pauliina Husu ja Katriina Ojala. Paketti on tuotettu STEAn tuella.
versio 2, kev?t 2020
Relatório - projeto: Geometria no cotidianoSara Herdy
?
O projeto teve como objetivo promover o aprendizado significativo de geometria para alunos do 7o ano por meio de atividades que mostrassem como a geometria está presente no cotidiano. As atividades foram desenvolvidas em sala de aula e no laboratório de informática utilizando vídeos, pesquisas na internet, software e fotografias para identificar formas geométricas.
O documento discute as sílabas, sílabas tónicas e átonas, e os sinais gráficos de acentua??o como acento agudo, grave e circunflexo. Explica como identificar se uma palavra é aguda, grave ou esdrúxula dependendo da sílaba tónica e fornece exemplos de cada caso.
Relatório - projeto: Geometria no cotidianoSara Herdy
?
O projeto teve como objetivo promover o aprendizado significativo de geometria para alunos do 7o ano por meio de atividades que mostrassem como a geometria está presente no cotidiano. As atividades foram desenvolvidas em sala de aula e no laboratório de informática utilizando vídeos, pesquisas na internet, software e fotografias para identificar formas geométricas.
O documento discute as sílabas, sílabas tónicas e átonas, e os sinais gráficos de acentua??o como acento agudo, grave e circunflexo. Explica como identificar se uma palavra é aguda, grave ou esdrúxula dependendo da sílaba tónica e fornece exemplos de cada caso.
The document discusses the importance of family involvement in the rehabilitation and education of hearing impaired children. It notes that families represent a child's first environment and their support is critical. Parents of hearing impaired children often experience feelings of guilt and fear due to lack of information. Providing parents with information about their child's impairment and involving them in support activities helps them better accept the impairment. The document outlines various family support services and activities at one institution including counseling, information sessions, recreational activities, and ensuring partnership between families and schools.
1. This document outlines the agenda for the second meeting of the Hearing Impairment Children, Family Support group in Budapest, Hungary.
2. The meeting will focus on creating the second part of a common guide about family support and will include debates among parents on the topic of family support.
3. The debates will be led by a French psychologist and recorded, with two professionals acting as secretaries. Parents and professionals will be asked questions about defining family support, its aims and expectations, who should receive it, advantages and disadvantages of support at home, important professionals to provide support, challenges families face, and whether there should be an end to family support.
This document provides a case history for S. Sz. Dalma, a 23 month old girl diagnosed with profound hearing loss at 14 months. Dalma received her first hearing aids at 14 months and began therapy to learn how to hear, listen, and talk. The initial goals of therapy were to teach Dalma and her family about using the hearing aids and how hearing works, as well as starting language learning through talking, singing, and playing together. Dalma has made progress in her hearing, listening, and vocabulary skills, and can now communicate using around 150 words through listening alone without needing lip reading or visual cues.
Dr. Perlusz Andrea - A család, a pedagógus, a gyógypedagógus
1. A család, a pedagógus, a
gyógypedagógus együttm?k?dése az
integráció sikeres megvalósítása
érdekében
T?MOP 3.1.6.-11/1-2011-0002
Dr. Perlusz Andrea
ELTE BGGYK
Hallássérültek Pedagógiája Tanszék
2. A SNI tanulók egyéni
megsegítésének lehetséges
modelljei
? Egyéni
fejlesztés gyógypedagógussal
(a gyerekekre irányuló figyelem szempontjából
nagyon hatékony, de a tanulóra nehezed?
nyomás, az osztálytársakkal való szociális
kapcsolatok hiánya, az osztálytermi
helyzetekb?l való kimaradás stigmatizáló és
k?ltséges)
3. Kiscsoportos oktatás
(koncentrált figyelem, nyugodt és támogató
atmoszféra. De negatív hatásai, pl. egyes tanulók
stigmatizálónak érezhetik, hogy el kell hagyniuk az
eredeti osztályukat, kimaradnak abból a
tananyagból, amivel az osztály t?bbi tanulója éppen
foglalkozik, illetve nem biztos, hogy kell?képpen
figyelembe vehet?k az egyéni kül?nbségek a
csoportos tanítás miatt. Kevés id? jut a t?bbségi
pedagógussal t?rtén? k?z?s tervezésre, hiányos a
tárgyi tudás.)
?
4. ? Együttm?k?d?
tanítás (kéttanáros modell)
(két pedagógus egyidej? részvételével az
osztályteremben – ezt a formát általában
mindkét fél üdv?zít?nek tartja, az osztály t?bb
tanulója férhet hozzá a segítségnyújtáshoz,
nem érzik úgy, hogy kimaradnának az
osztály t?rténéseib?l. A tervezés jobb
színvonalú, ugyanakkor a k?z?s tervezés
id?igényes is, a gyógypedagógus
asszisztensnek érezheti magát.)
5. A gyerekek iskolai teljesítményét pozitív
irányba befolyásolja az, ha a szül?k is
részesei az iskolai létnek, és aktív szerepet
játszanak gyermekük iskoláztatásában .
6. Ha bevonjuk a szül?ket az oktatás
folyamatába…
?
?
?
?
?
?
?
?
?
?
?
pozitívabb viszonyulás
jobb teljesítmény
magatartási problémák cs?kkenése
házi feladatok
hiányzások számának cs?kkenése
kevesebb tanulónak kell kül?n megsegítés
elégedettebb pedagógusok
jobb kommunikáció a szül?k és a gyerekek k?z?tt
ha az emberek informáltak és bevonódnak a d?ntéshozatalba, jobban támogatják
a meghozott d?ntéseket
az ?nkéntesség mintája a k?z?sséghez való hozzájárulásra tanítja a
gyerekeket
ha a szül?k rendszeresen el?fordulnak az iskolában, az a gyermekeik
számára azt jelenti, hogy az otthon és az iskola szorosan ?sszekapcsolódik,
és az iskola fontos szerepet t?lt be a család életében.
(Berla,1991; Henderson, 1994; San Diego County Office of Education, 1994)
7. A szül?i bevonódás formái az Európai
Bizottság szerint
Részvétel
– a t?rvényes tanácsadó és d?ntéshozó testületek
munkájában (iskolaszék, szül?i munkak?z?sség),
– az iskolai min?ségértékelés folyamatában,
Bevonódás
– ?nkéntes egyesületek, k?z?sségek munkájába,
?nkéntes részvétel
– az iskola utáni programokban,
– az osztálytermi tevékenységekben.
8. A szül?k bevonásának szintjei
? Formális
? Konzultatív
? Aktív
? Iskolavezetés
szintjére is kiterjed?
(Daniels – Labon – McGovern, 1995.)
10. Lehet?ségek a bevonásra
?
?
?
?
?
?
?
?
?
?
?
Iskolai el?adások
Sportprogramok (szül?-tanár-diák mérk?zések)
Multikulturális estek (zene, tánc, kiállítás, ételek,stb.)
Szül?k, mint el?adók
?Kire miben számíthatunk” táblázat (nem anyagi természet?)
A ?diák árnyéka”
?nkéntesek számára rendezett ?k?sz?n? ünnepség”
Ismétl? programok (pl. matematika)
Skype, mail – szül?i óra
Aktualizált honlap, újság, videotéka
Szül?k számára fenntartott szoba
11. a pedagógusok segíthetnek a szül?knek
énhatékonyságuk n?velésében és abban,
hogy szül?i szerep-konstrukciójuk része
legyen a gyermek tanulásának támogatása
(Hoover-Dempsey és Sandler, 1997)
12. Joyce Epstein (Johns Hopkins University, Center on
School, Family, and Community Partnerships) Az
Amerikai Egyesült ?llamok 14 államának t?bb mint
1000 iskolájában m?k?d? Partneriskola Hálózatban
(National Network of Partnership Schools; Sanders
és Epstein, 2000) végzett kutatások szerint: a
szül?k valószín?bben vonódnak be gyermekeik
iskoláztatásába, amennyiben az intézmény nyit a
szül?k felé, vagy aktívan ?utánuk nyúl”.
13. Az együttm?k?dés jellemz?i az
SNI tanulók esetében
laikus → ?társ-terapeuta”
A szül? a saját gyermekének szakért?je
(Sodogé-Eckert, 2004)
14. A sajátos igény? gyermekek
szülei
? Gyakran
a szül? nem választja az adott
intézményt.
? A szül? estenként maga is érintett.
? Elhárító mechanizmusok:elfedés, túlféltés,
mártír szerep, támadás, belebetegedés,
hárítás, b?ntudat, stb.
? A családok gyakran a periférián
élnek,munkanélküliség, HH, HHH)
15. A sajátos nevelési igény?
gyermekek szülei
?
?
?
?
?
?
?
Találkozás szakemberekkel
Speciális eszk?z?k, segédanyagok megismertetése
(pl. k?z?s játék)
Információk biztosítása (kétnyelv?/lefordított
anyagok, k?nnyen érthet? verzió, nyelvet tudó
munkatársak, stb.)
Szakért?i vélemény értelmezése
K?nyvtár/eszk?zk?lcs?nz?
Segít? személyzet (pl. másik SNI gyermek szül?je)
Társadalmi kapcsolatok színhelye (más szül?kkel
találkozás)
16. ?A gyermekem egész
életében velem volt. ?gy
érzem, ez feljogosít
arra,hogy bármelyik
szaktekintéllyel
beszéljek róla.”
#6: A szül?k bevonása az intézményes nevelésbe napjaink fontos kérdése, s kül?n?sen igaz ez a hátrányos helyzet?, halmozottan hátrányos helyzet?, az idegen ajkú és a sajátos nevelési igény? gyermekek/tanulók esetében.
Hogyan valósulhat meg?
#14: A szül?kkel való kooperáció a speciális iskolákban inkább magától értet?d? alkotóelem, mely az elmúlt id?szakban egyfajta átértékel?désen ment keresztül.
A szakemberek és a sajátos nevelési igény? gyermekek szüleinek együttm?k?dését korábban az jellemezte, hogy a szül?kre mint laikusokra tekintettek, akiket a speciális iskolák pedagógusai és más, fogyatékos gyermekekkel foglalkozó szakemberek felvilágosítanak, tanácsokat adnak számukra, majd a kés?bbiekben, megfelel? továbbképzések révén ezek a szül?k ?társ –terapeuta”-ként (Co-therapeuten) segítik az iskola munkáját.
A szül? mint saját gyermekének a szakért?je jelenik meg az oktatási folyamatban (Sodogé-Eckert, 2004)