A múlt vizuális újraalkotásaLajos SomogyváriA pedagógiai emlékezet megalkotása - Összehasonlító vizsgálat az 1960-as évek képes pedagógiai szaksajtójában.
VIII. Kiss Árpád Emlékkonferencia
Debrecen, 2013. szeptember 6.
Iskolareformok recepciója a magyar pedagógiában (1958-1965). A kelet-nyugati ...Lajos SomogyváriA megélénkülő kelet-nyugati kapcsolatok oktatás(politika)i vetülete 1958 és 1965 között.
Somogyvári Lajos A pedagógia ünnepeLajos SomogyváriCultural Identity and Alterity in Time. International Conference on Imagology 2013.
Csíkszereda / Miercurea Ciuc, Romania
Munkára nevelés a képeken - antropológiai terek vizsgálata az 1960-as évek ma...Lajos Somogyvári2013.11.08.
Eger: Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága
Változó életformák - régi és új tanulási környezetek: XIII. Országos Neveléstudományi Konferencia.
Kéri Katalin: Interkulturális-összehasonlító kutatások Ambrus Attila JózsefA magyar neveléstudomány helyzete és tudományos irányzatai című szimpózium
Magyar Tudományos Akadémia, Kisterem 2013 október 18.
http://youtu.be/xItOKApYeTM
Kéri Katalin: A neveléstörténet helye és szerepe a kompetencia alapú pedagógu...Ambrus Attila József2016. szeptember 13-án Kéri Katalin professzor (Pécsi Tudományegyetem) tartotta a Selye János Egyetem 8. Nemzetközi Tudományos Konferenciájának egyik plenáris előadását. (Forrás: http://pf.ujs.sk/hu/fooldal/5681-keri-katalin-professzor-eloadasa.html)
Voideo: https://youtu.be/c8d81QCPmlA
Honlap: https://kerikatalin.wordpress.com/
A posztmodern szemléletek meg tudják-e újítani a neveléstudományt?Éva Thun"Csupa összeegyeztethetetlenség. Ideológiaellenes ideológia. Rendtagadó rendszer. Mindennek az elfogadása és egyszersmind intoleráns elutasítása. Elméletiség és puszta ťhangulatŤ. Abszolút befejezés és nem szűnő ismétlés."
ÁGH ATTILA: Posztmodern karnevál. Kultúra és Közösség, 1990. 3. sz.
Kéri Katalin: Neveléstörténet a PTE tanárképzésében (Múlt, jelen és jövő)Ambrus Attila JózsefNeveléstörténet a pécsi tanárképzésben. I. Autonómia és Felelősség Konferencia, PTE BTK NI, 2013. május 8-9. ---
Az előadás rövid áttekintést nyújt arról, hogy miként alakult a neveléstörténet (tágabb értelemben a történeti tárgyak) oktatása, fejlesztése és kutatása 1983-tól napjainkig az egyetemi szintű pécsi tanárképzésben. Felvázolásra kerülnek az új, osztatlan tanárképzés keretei között tervezett nevelés- és művelődéstörténet főbb célkitűzései, tematikai csomópontjai. Az előadás összefoglalja annak háttér-okait és jellemzőit, hogy miként alakult, gazdagodott az utóbbi években a neveléstörténet diszciplínája, bemutatva, hogy hogyan jutott el ez a tudományterület a hagyományos, kronologikus alapokon nyugvó szemlélettől a mai, diakrón és szinkrón szempontokat együttesen érvényre juttató, probléma-centrikus és problémamegoldó, forrásközpontú és interdiszciplináris nevelés- és művelődéstörténetig - külön kiemelve a pécsi eredményeket és sajátosságokat.
Thun Éva: Új hangok a pedagógiai filozófia Egyesült Államok kultúrájába ágyaz...Éva ThunA tanulmánykötet egésze hírneves és fiatal kutatók dialógusára épül, akik írásaikkal a tárgyról szóló gondolkodás hitelesen körképét adják egy olyan időben, amikor a pedagógiai filozófia, csakúgy mint a filozófia és a tudományelmélet egésze számos „fordulaton van túl” – a nyelvi/nyelvészeti, analitikus, és nemrégiben a posztmodern fordulaton.
A pedagógiai filozófia ma már nem képes érvényességét fenntartani és általánosítóan alátámasztani olyan fogalmakat mint a „racionális ember” (man=férfi, az angol nyelvben) anélkül, hogy ne venne tudomást az etnicitás, a társadalmi- nemek és osztályok fogalomkörei és viszonyrendszerei feltárásának szükségességéről ahhoz, hogy régi-új érvényes morális, politikai, esztétikai és episztemológiai elméleteket alkosson. A mai tudománykörnyezetben olyan állításokat sem fogalmazódhatnak meg, amelyek ne definiálnák az elméletek alkotójának kulturális-társadalmi helyzetét és előtérbe helyezett (preferált) szemléletvilágát. A beszélgetés „műfaja” a tanulmánykötetben azért lényeges szempont, mert segítségével olyan személyes szakmai elfogultságok tárulhatnak fel, melyeket gyakran hajlamosak vagyunk védelmezni az intellektuális nyitottság és kíváncsiság kárára. A szerkesztő nem vár megegyezéseken alapuló egyetértést. Inkább élénk intellektuális gondolatcserét, melyet a különböző szemléletmódok interakcióján keresztül mutat be a filozófiai témák körüljárása során. Ennek segítségével várhatóan az élénk és egészséges elméletalkotás kap lendületet. A párbeszédek „eredményei” pedig később tovább gondozhatók.
Munkára nevelés a szocialista pedagógiában (1917-1961)Lajos SomogyváriA szocialista pedagógiában a munkára nevelés fogalma döntő szerepet kapott a céltételezésben, az emberkép és a tanítási tartalmak megformálásában. Ennek ideológiája Krupszkaja és Makarenko gondolatain alapult (Krupszkaja 1966, Makarenko munkásságához ld.: Pataki 1966) – ez a gondolkodásmód a Marx által megfogalmazott elidegenedést, a munka tárgyától való eltávolodást (Marx 1962) az oktatás átalakításában vélte meghaladhatónak.
"Tudjuk, hogy a pedagógusok jelentős része még a burzsoá Magyarország neveltj...Lajos Somogyvári90 éve Szegeden - Jubileumi konferencia, 2018. november 16.
Egy oktatási "reform" előkészítése: Politikai döntéshozatal Magyarországon 19...Lajos SomogyváriElőadásom az 1961. évi III. oktatási törvény előtörténetét, a korban reformként definiált átalakítások hátterét kívánja megvilágítani: a vizsgálat kezdő időpontját a Gyakorlati foglalkozások tantárgyának bevezetése jelenti (1958. február-március), lezárását pedig az Irányelvek megjelenése (1960. szeptember), mely a közélet előterébe helyezte a kérdést. A nyilvánosság által megismerhető dokumentumok egységes állásfoglalást tükröztek, a pártvezetés és az ideológia által markánsan meghatározott, kinyilatkoztatáshoz hasonló szövegek semmit sem árultak el a döntéshozatal folyamatáról. Célom a szereplők eltérő érveinek bemutatása, mely rejtve maradt a korban, az ellenőrzött és szimulált társadalmi vita ellenére is.
Thun éva a társadalmi nem mint értelmező-kategória és mint megoldásra váró p...Éva ThunA tudományos diskurzusokra jellemző, hogy konzisztenciájuk fenntartása érdekében egy idő után konzervatívvá válnak abban az értelemben, hogy az újabb elméletek csupán olyan módon jönnek létre, hogy azok korábbi megállapításokat és korábbi kutatási eredményeket erősítenek meg. Így az igazság keresése helyett, az eredmények értékelésének szokásai tűnnek fel úgy mint az igazság garanciái a tudományos kutatásban. (HAMILTON 1996:218)
Az új összefüggések iránt így fellépő „vakság”, az összehasonlítás és a szembeállítás módszerével oldható fel. “Az előítéleteket nem elemzéssel vehetjük észre, hanem párhuzamba állítással, szembeállítással és összehasonlítással.” (FEYERABEND 1975:31)
Ehhez az szükséges, hogy a kutató ki tudjon lépni a számára megszokott paradigmákból, el tudjon helyezkedni egy olyan pozícióban, amely más és ezért kényelmetlennek tűnik. Olyan elméleti kereteket kell létrehoznia, melyek felfüggesztik a korábbi eredmények érvényességét, vagy akár konfrontálódnak is azokkal.
Korunk társadalomtudományi kutatásaiban egyre inkább előtérbe kerül és elfogadottá válik a multi-, intra- és interdiszciplináris keretek alkalmazása. Ennek előnye és többlete, hogy az adott témát nem csupán egy-egy diszciplína rendszerének történetileg kialakult hagyományai szerint, a maga tudománykörnyezetében és eszközeivel vizsgáljuk, hanem a kutatás érvényességi kereteit kitágítva, más diszciplínák fogalmi és elméleti tárából is kölcsönzünk, felhasználjuk vizsgálati módszereit.
Az interdiszciplinaritás a neveléstudományban azt ígéri, hogy generatív erőt és lendületet ad a tudománykörnek, mivel olyan friss témák, látásmódok és kutatási módszerek jelennek meg, melyek új érvényes jelentésmezők és témamezők kijelölésére és megismerésre sarkallhatnak.
Az úttörőmozgalom szimbolikájaLajos SomogyváriIskola a társadalmi térben és időben V.
Pécs, 2014. május 21.
Symbols of the Pioneer Movement
School in the Social Space and Time V.
Pécs, May 21. 2014
How the Computers Arrived in the Hungarian SchoolsLajos SomogyváriThe document discusses the history of computerization in Hungarian education from the 1950s to the 1990s. It describes three main periods:
1) Early experiments and establishment from the 1950s to 1980s.
2) Computerization of schools in the 1980s with the introduction of school computer programs.
3) Implementing computer curricula in the 1990s as the field became more established. It explores the political, economic, and international contexts that influenced developments and debates around the role of computers in education.
Kéri Katalin: Interkulturális-összehasonlító kutatások Ambrus Attila JózsefA magyar neveléstudomány helyzete és tudományos irányzatai című szimpózium
Magyar Tudományos Akadémia, Kisterem 2013 október 18.
http://youtu.be/xItOKApYeTM
Kéri Katalin: A neveléstörténet helye és szerepe a kompetencia alapú pedagógu...Ambrus Attila József2016. szeptember 13-án Kéri Katalin professzor (Pécsi Tudományegyetem) tartotta a Selye János Egyetem 8. Nemzetközi Tudományos Konferenciájának egyik plenáris előadását. (Forrás: http://pf.ujs.sk/hu/fooldal/5681-keri-katalin-professzor-eloadasa.html)
Voideo: https://youtu.be/c8d81QCPmlA
Honlap: https://kerikatalin.wordpress.com/
A posztmodern szemléletek meg tudják-e újítani a neveléstudományt?Éva Thun"Csupa összeegyeztethetetlenség. Ideológiaellenes ideológia. Rendtagadó rendszer. Mindennek az elfogadása és egyszersmind intoleráns elutasítása. Elméletiség és puszta ťhangulatŤ. Abszolút befejezés és nem szűnő ismétlés."
ÁGH ATTILA: Posztmodern karnevál. Kultúra és Közösség, 1990. 3. sz.
Kéri Katalin: Neveléstörténet a PTE tanárképzésében (Múlt, jelen és jövő)Ambrus Attila JózsefNeveléstörténet a pécsi tanárképzésben. I. Autonómia és Felelősség Konferencia, PTE BTK NI, 2013. május 8-9. ---
Az előadás rövid áttekintést nyújt arról, hogy miként alakult a neveléstörténet (tágabb értelemben a történeti tárgyak) oktatása, fejlesztése és kutatása 1983-tól napjainkig az egyetemi szintű pécsi tanárképzésben. Felvázolásra kerülnek az új, osztatlan tanárképzés keretei között tervezett nevelés- és művelődéstörténet főbb célkitűzései, tematikai csomópontjai. Az előadás összefoglalja annak háttér-okait és jellemzőit, hogy miként alakult, gazdagodott az utóbbi években a neveléstörténet diszciplínája, bemutatva, hogy hogyan jutott el ez a tudományterület a hagyományos, kronologikus alapokon nyugvó szemlélettől a mai, diakrón és szinkrón szempontokat együttesen érvényre juttató, probléma-centrikus és problémamegoldó, forrásközpontú és interdiszciplináris nevelés- és művelődéstörténetig - külön kiemelve a pécsi eredményeket és sajátosságokat.
Thun Éva: Új hangok a pedagógiai filozófia Egyesült Államok kultúrájába ágyaz...Éva ThunA tanulmánykötet egésze hírneves és fiatal kutatók dialógusára épül, akik írásaikkal a tárgyról szóló gondolkodás hitelesen körképét adják egy olyan időben, amikor a pedagógiai filozófia, csakúgy mint a filozófia és a tudományelmélet egésze számos „fordulaton van túl” – a nyelvi/nyelvészeti, analitikus, és nemrégiben a posztmodern fordulaton.
A pedagógiai filozófia ma már nem képes érvényességét fenntartani és általánosítóan alátámasztani olyan fogalmakat mint a „racionális ember” (man=férfi, az angol nyelvben) anélkül, hogy ne venne tudomást az etnicitás, a társadalmi- nemek és osztályok fogalomkörei és viszonyrendszerei feltárásának szükségességéről ahhoz, hogy régi-új érvényes morális, politikai, esztétikai és episztemológiai elméleteket alkosson. A mai tudománykörnyezetben olyan állításokat sem fogalmazódhatnak meg, amelyek ne definiálnák az elméletek alkotójának kulturális-társadalmi helyzetét és előtérbe helyezett (preferált) szemléletvilágát. A beszélgetés „műfaja” a tanulmánykötetben azért lényeges szempont, mert segítségével olyan személyes szakmai elfogultságok tárulhatnak fel, melyeket gyakran hajlamosak vagyunk védelmezni az intellektuális nyitottság és kíváncsiság kárára. A szerkesztő nem vár megegyezéseken alapuló egyetértést. Inkább élénk intellektuális gondolatcserét, melyet a különböző szemléletmódok interakcióján keresztül mutat be a filozófiai témák körüljárása során. Ennek segítségével várhatóan az élénk és egészséges elméletalkotás kap lendületet. A párbeszédek „eredményei” pedig később tovább gondozhatók.
Munkára nevelés a szocialista pedagógiában (1917-1961)Lajos SomogyváriA szocialista pedagógiában a munkára nevelés fogalma döntő szerepet kapott a céltételezésben, az emberkép és a tanítási tartalmak megformálásában. Ennek ideológiája Krupszkaja és Makarenko gondolatain alapult (Krupszkaja 1966, Makarenko munkásságához ld.: Pataki 1966) – ez a gondolkodásmód a Marx által megfogalmazott elidegenedést, a munka tárgyától való eltávolodást (Marx 1962) az oktatás átalakításában vélte meghaladhatónak.
"Tudjuk, hogy a pedagógusok jelentős része még a burzsoá Magyarország neveltj...Lajos Somogyvári90 éve Szegeden - Jubileumi konferencia, 2018. november 16.
Egy oktatási "reform" előkészítése: Politikai döntéshozatal Magyarországon 19...Lajos SomogyváriElőadásom az 1961. évi III. oktatási törvény előtörténetét, a korban reformként definiált átalakítások hátterét kívánja megvilágítani: a vizsgálat kezdő időpontját a Gyakorlati foglalkozások tantárgyának bevezetése jelenti (1958. február-március), lezárását pedig az Irányelvek megjelenése (1960. szeptember), mely a közélet előterébe helyezte a kérdést. A nyilvánosság által megismerhető dokumentumok egységes állásfoglalást tükröztek, a pártvezetés és az ideológia által markánsan meghatározott, kinyilatkoztatáshoz hasonló szövegek semmit sem árultak el a döntéshozatal folyamatáról. Célom a szereplők eltérő érveinek bemutatása, mely rejtve maradt a korban, az ellenőrzött és szimulált társadalmi vita ellenére is.
Thun éva a társadalmi nem mint értelmező-kategória és mint megoldásra váró p...Éva ThunA tudományos diskurzusokra jellemző, hogy konzisztenciájuk fenntartása érdekében egy idő után konzervatívvá válnak abban az értelemben, hogy az újabb elméletek csupán olyan módon jönnek létre, hogy azok korábbi megállapításokat és korábbi kutatási eredményeket erősítenek meg. Így az igazság keresése helyett, az eredmények értékelésének szokásai tűnnek fel úgy mint az igazság garanciái a tudományos kutatásban. (HAMILTON 1996:218)
Az új összefüggések iránt így fellépő „vakság”, az összehasonlítás és a szembeállítás módszerével oldható fel. “Az előítéleteket nem elemzéssel vehetjük észre, hanem párhuzamba állítással, szembeállítással és összehasonlítással.” (FEYERABEND 1975:31)
Ehhez az szükséges, hogy a kutató ki tudjon lépni a számára megszokott paradigmákból, el tudjon helyezkedni egy olyan pozícióban, amely más és ezért kényelmetlennek tűnik. Olyan elméleti kereteket kell létrehoznia, melyek felfüggesztik a korábbi eredmények érvényességét, vagy akár konfrontálódnak is azokkal.
Korunk társadalomtudományi kutatásaiban egyre inkább előtérbe kerül és elfogadottá válik a multi-, intra- és interdiszciplináris keretek alkalmazása. Ennek előnye és többlete, hogy az adott témát nem csupán egy-egy diszciplína rendszerének történetileg kialakult hagyományai szerint, a maga tudománykörnyezetében és eszközeivel vizsgáljuk, hanem a kutatás érvényességi kereteit kitágítva, más diszciplínák fogalmi és elméleti tárából is kölcsönzünk, felhasználjuk vizsgálati módszereit.
Az interdiszciplinaritás a neveléstudományban azt ígéri, hogy generatív erőt és lendületet ad a tudománykörnek, mivel olyan friss témák, látásmódok és kutatási módszerek jelennek meg, melyek új érvényes jelentésmezők és témamezők kijelölésére és megismerésre sarkallhatnak.
Az úttörőmozgalom szimbolikájaLajos SomogyváriIskola a társadalmi térben és időben V.
Pécs, 2014. május 21.
Symbols of the Pioneer Movement
School in the Social Space and Time V.
Pécs, May 21. 2014
How the Computers Arrived in the Hungarian SchoolsLajos SomogyváriThe document discusses the history of computerization in Hungarian education from the 1950s to the 1990s. It describes three main periods:
1) Early experiments and establishment from the 1950s to 1980s.
2) Computerization of schools in the 1980s with the introduction of school computer programs.
3) Implementing computer curricula in the 1990s as the field became more established. It explores the political, economic, and international contexts that influenced developments and debates around the role of computers in education.
Challenging timesLajos SomogyváriThe document discusses plans for a newly formed Standing Working Group (SWG) on the history of education from 2019-2024. It notes global trends of reduced coursework in the discipline and introduces challenges including the role of history of education in academia, curriculum issues, internationalization, and research/teaching standards. The SWG will explore the educational and social impacts of COVID-19 on schooling through research collaborations and working groups on related topics like online learning environments and changes to internationalization. The goal is to better understand continuity and change for the field in light of the pandemic.
Language of Competences: From 1965 to 2030Lajos SomogyváriThe document provides an overview of the historical context and evolution of the concept of competence from 1965 to 2030. It discusses how competence originated as a scientific term but was later adopted by political and economic actors to legitimize educational reforms and programs. Competence frameworks emerged in the 1990s and were codified in the 2006 European Union recommendation on key competences for lifelong learning. The document argues competence has been utilized by different stakeholders through history and speculates about its future role in education and society.
The Communist School Inside OutLajos SomogyváriThe document summarizes reports from Hungarian emigrants in the early 1950s about their experiences in schools under Communism. It discusses how emigrants provided perspectives on propaganda and ideology in the classroom, reactions from students and teachers, and examples of resistance like jokes mocking the official ideology found written on school bathroom walls. It also examines controls on Western culture through restrictions on activities like reading cowboy novels, dancing Western styles, and watching non-Soviet films.
The CIA archives and the History of EducationLajos SomogyváriThe document discusses the CIA archives database and what it can reveal about the history of education. It introduces the CIA online reading room, which contains declassified documents from 1966 onward under the Freedom of Information Act. The sources in the archives related to education have largely been interpreted in the context of the Cold War and CIA covert actions. However, the document argues they could provide new insights into comparative education studies if analyzed from the viewpoint of what educational issues the CIA saw as important to record, rather than just as instruments of political influence. Closer examination of the documents is needed to understand what they can teach about different education systems during the Cold War era.
Marching on the Streets: Meanings of the May 1st Parades in the Communist Hun...Lajos SomogyváriThe document discusses the May 1st parades in communist Hungary and their purpose and meaning. It analyzes how the parades were used to structure public space and time for political propaganda and ideological indoctrination. Photographs from the 1950s are examined to show how the parades filled streets with organized masses, occupying space in a choreographed display of support for communist leaders and ideals. The document concludes that the parades created symbolic sites of socialist cultural memory through their multisensory experience, but that more analysis is needed to fully understand their lasting impacts and lessons.
Commemoration, Propaganda and Political Indoctrination: Celebrating 1th of Ma...Lajos SomogyváriThis document discusses how May Day celebrations in 1950s Hungary were used for communist propaganda and political indoctrination. The celebrations were tightly controlled by the communist party and held in Stalin Square. They involved mass mobilization of citizens, mandatory participation in parades and processions, and the promotion of communist ideology through propaganda images, symbols, and displays of political leaders. The goal was to extend the party's control over education and mobilize youth to build socialism under direct party control.
Inclusion and Exclusion in the Secondary Education: A Case Study about Class ...Lajos SomogyváriThis document provides an overview of a case study examining class categories in the secondary education system of socialist Hungary between 1953-1963. It outlines the research questions, hypotheses, sources, and theories used in the study. The key findings discussed are the doctrine and practice of using social categories to determine student admission. While categories were intended to correct social stratification, in practice they were applied flexibly at the local level based on personal views and connections. The study concludes the system exhibited aspects of both totalitarian repression and everyday adaptation through informal networks.
Hooligans, gangs and hippiesLajos SomogyváriThe document summarizes research on representations of youth in socialist Hungary during the 1960s. It analyzes how state media and journals constructed categories like "hooligans," "gangs," and "hippies" to portray and interpret nonconforming youth behavior. Through analyzing party records, articles, photos and drawings from the era, the research found these categories were used both to depict real criminal acts but also fashion trends or political stances in a moral panic. Interpretations often focused on influences like the West or avoiding work. Debates showed ambivalence over how to view emerging youth cultures and a desire to promote socialist ideals of collective work.
The Hungarian School Reform-Committee. Actors of the Educational Policy (1958...Lajos SomogyváriThe document discusses the Hungarian School Reform Committee formed between 1958-1960 to implement educational reforms inspired by Khrushchev. It analyzes the 64 committee members using prosopography - investigating their common background characteristics through biographies. Most members were male and in their 40s-50s, with political and educational experience before 1945. Over half were Communist party members. The analysis finds the committee represented different interest groups and a balance of political power and expertise.
Working Education in the Socialist Bloc: A Comparative AnalysisLajos SomogyváriThe document discusses working education in the socialist bloc from the 1950s-1960s. It provides historical context of education reforms following destalinization. Major actors pushed for reforms including party leaders, economists, and education scientists. Reforms aimed to strengthen ties between school and life by increasing practical and vocational skills. New forms included time spent working in agriculture/industry. Curriculum revisions allocated more hours to mathematics, sciences, and vocational subjects while decreasing hours for humanities. Implementation varied by country and faced challenges in balancing academic and vocational education.
Az Iskolakultúra Tudós tanár programjaLajos SomogyváriSzakmai fórum - Kutatóműhelyek és a Tudós tanár program
Veszprém, 2015. május 12.
(TÁMOP 4.1.2.B)
1. VII. Karácsony Sándor és Kiss Árpád Gyűjteményi Szimpózium
2018. november 27.
Somogyvári Lajos
Pannon Egyetem MFTK Társadalomtudományi Intézet
somogyvari.lajos@mftk.uni-pannon.hu
tabilajos@gmail.com
2. Problémafelvetés és kutatási
kérdések
Történeti háttér
Elméleti fókuszok
- textuális elemzés
- tudományos kommunikáció,
személyes kapcsolatok
Kiss Árpád és az IEA
- történetek és értelmezések
Összefoglalás
Források és szakirodalom
Husén, 1983
Postlethwaite, 1967
3. Kiinduló tézis:
Magyarország egyedüli szocialista országként csatlakozott egy nyugati oktatáskutató
társasághoz 1969-ben (International Association for the Evaluation of Educational Achievement,
IEA)
Cél:
A pedagógiai, oktatástörténeti diskurzusokban toposszá, állandóan ismétlődő motívummá váló
állítás hátterének vizsgálata
Kérdések:
Milyen körülmények között csatlakozhatott Magyarország az IEA szervezetéhez?
Milyen szerepe volt ebben Kiss Árpádnak?
Fókusz:
1967, az első találkozás
1969, csatlakozás
Források:
Korabeli cikkek, tanulmányok, levelek, elemzések, könyvek, visszaemlékezések és levéltári
dokumentumok
5. Kelet-Nyugat közeledés (1954, 1958) – az
UNESCO példája
Kompetencia, koegzisztencia, utolérés
ideológiái (1964 után változás)
Szakmai kérdések átpolitizálódása
Nyugati pedagógiák megjelenése
Magyarországon (PTI, 1958-tól)
Tudományos-technológiai-kulturális
együttműködések (katonai, gazdasági,
egyéb érdekek is mindkét fél részéről)
A Pártközpont és a Szovjetunió szerepe
1967-1969-1971 – a reformok
megindulása, majd leállítása,
Csehszlovákia – élesedő külpolitikai
helyzet 1962. november 6. Minisztertanács Titkársága,
MNL OL XIX-A-83-b
6. A történeti leírás mint szöveg
Magyarország és az IEA kapcsolatának leírása: memoárok, esszéisztikus írások, szépirodalmi
eszközöket is használó struktúra (ünnepségek, megemlékezések szövegei)
White (1973) – irodalmi műfajok és más diszciplínák kapcsolata, cselekményesítés
Narratológia: a tudományos szöveg is szöveg, nem amit ábrázol, hanem ahogyan ábrázolja
Linguistic turn, rhetoric turn
A tudományos kommunikáció szerepe
Tudományos közösség és nemzetközi kapcsolatok szerepe
A diszciplína fejlődése (Németh & Biró, 2016)
Oktatáspolitikai transzfer fogalma (Steiner-Khamsi, 2014)
Konferenciák, szemináriumok, levelek, személyes találkozások és tanácskozások - elhanyagolt
terület
9. Kiss Árpád irányító-szervező jelentősége (széles látókör, külföldi kapcsolatok)
Véletlen, szerencsés körülmények szerepe
Kezdeti, kölcsönös meg nem értés?
Nyugati diskurzusokba való bekapcsolódás – 1956 után a folytonosság
helyreállítása (Kelemen, 1995, 98.)
Személyes kapcsolatok szerepe
Visszaemlékezések – a szemtanú nézőpontja, emlékezet és megőrzés funkciója
Szakmaiság és politika – fehér foltok: az oktatástörténet adóssága
Egyedüli szocialista ország
Mérés-értékelési hagyomány megalapítása
Utólagos nézőpont vs. kortárs recepció
Vari, 2003, 65.
14. Fehér folt az oktatástörténetben
- (oktatás)politikai kontextus
- hazai neveléstudomány fejlődése
- kontinuitás
Nemzetközi kontextus
Kapcsolatrendszerek, hálózatok, Kelet-Nyugat kapcsolatok
Jellemző pedagógiai diskurzusok keletkezése
1971, Graenna, Budapest
Köszönet Joakim Landahl-nak (Stockholms universitet)
15. 60 Years of IEA (2018). https://www.iea.nl/60-years-of-iea
Az UNESCO XII. közgyűlésére utazó kormányküldöttség kijelölése. 1962. november 6. Minisztertanács Titkársága, MNL OL XIX-A-83-b.
Bloom, B. (1969): Cross-National Study… Chicago University Press, IEA, Chicago-Hamburg.
Husén, T. (1983): An Incurable Academic. Pergamon, Oxford.
Kádárné Fülöp Judit (2012): Csillagórák. Új Pedagógiai Szemle, 9-10: 3-14.
Kelemen Elemér (1995): Kiss Árpád emlékezete. Magyar Pedagógia, 1-2: 97-100.
Báthory Zoltán (1970): IEA kutatóprogram. Köznevelés, 15:37-41.
Kozma Tamás (2011): Erdei séta. ÚMK, Budapest.
L. J. (1969): Mit tudsz a Holdról? Dunántúli Napló, 1969. május 23. 3.
Németh, A. & Biró, Zs. H. (2016): A magyar neveléstudomány diszciplína jellemzőinek és kognitív tartalmainak változásai a 20. század második
felében. In: Neveléstudomány és pedagógiai kommunikáció a szocializmus időszakában. . Gondolat Kiadó, Budapest, 7-118.
Ökrös, L. (1973): Kevesebb tanári magyarázat, több iskolai kísérlet. Pest Megyei Hírlap, 1973. június 21. 4.
Postlethwaite, N. (1967): School Organization and Student Achievement. Almqvist & Wiksell, Stockholm.
Postlethwaite, N. (1975): Az IEA tevékenysége. In: Tanulmányok a neveléstudomány köréből 1972-1974. MTA, Budapest, 490-513.
Postlethwaite, N. (2001): Oktatáskutatás- és politika: a harmadik út. Iskolakultúra, 9: 39-51.
Steiner-Khamsi, G. (2014): Cross-national policy borrowing: understanding reception and translation. Asia Pacific Journal of Education 2: 153-
167.
Vari, P. (2003): Hungary – The School Sector. In: Educational Evaluation Around the World. Danish Evaluation, Copenhagen, 65-72.
White, H. (1973): Metahistory. Johns Hopkins University, Baltimore.