This document summarizes the key findings of a report on small rural schools in Hungary. The report found that while small rural schools are often assumed to have poor quality education and higher costs, their performance is more dependent on socioeconomic factors. Closing 500 small schools could save 2-5% of education spending but would incur additional transportation costs. The report used evidence-based analysis and advocacy to influence education policymakers to focus on improving underperforming schools regardless of size or location. This new approach led to legislation supporting unified schools and reforms to financing and information systems.
This document discusses teacher remuneration systems and performance-related pay. It covers several key areas: 1) underlying assumptions in teacher policy, including changing teacher competencies and school autonomy; 2) human resource management areas like performance management and compensation; 3) who determines salaries and salary scales; 4) types of performance-related pay systems; 5) disadvantages of such systems; and 6) Hungary's past and future plans regarding teacher evaluation and differentiated compensation.
This document discusses expectations for teachers and how to promote learning at the individual teacher and organizational school level through policy. It addresses who determines expectations for teachers, what some key expectations are like ability to use differentiated teaching and be inclusive, and how to make teachers and schools learners. The key points are that policy can promote learning by setting clear goals, empowering schools through autonomy and accountability for student outcomes, and targeting support to schools to encourage self-development focused on improving student learning.
Csehn辿 Dr. Papp Imola
Dr. Koll叩r Csaba
A diversity menedzsment megnyilv叩nul叩sa az iskol叩ban
A VII. Trefort goston Szakk辿pz辿s- 辿s Felsoktat叩s-pedag坦giai Konferenci叩n elhangzott elad叩s prezent叩ci坦ja.
Idpont : 2017. november 24.
Helysz鱈n: budai Egyetem Trefort goston M辿rn旦kpedag坦giai K旦zpont, Budapest
This document discusses financing models to promote equity in education. It argues centralized financing based on historical allocation promotes separate schools for students with specific needs, while decentralized financing based on categorical equity emphasizes fairness of allocation but does not support inclusion. The best model is decentralized financing based on fiscal neutrality, which funds both integration and differentiation of supports. This approach finances mainstreaming of students rather than segregation.
Decentralization and accountability k旦zg叩z 2009P辿ter Rad坦
油
Digging Deeper into New Public Management. Decentralization, accountability relations and performance management in education. Corvinus University, 2011.
Implementation of inclusion belgr叩d 2013P辿ter Rad坦
油
This document outlines six key factors for the successful implementation of inclusive education:
1. Differentiation in teaching methods to address diverse learning needs in the classroom.
2. A flexible curriculum and school autonomy to adapt to students.
3. Self-improving schools through self-evaluation and continuous improvement.
4. Quality evaluation with a focus on both professional standards and supporting organizational learning.
5. Robust support services for students and teachers.
6. Ensuring the education system has a vested financial interest in inclusion through appropriate funding structures.
P辿ter Rad坦: Evidence of Quality and Equity in Education. Belgrade 2011P辿ter Rad坦
油
This document discusses using evidence to evaluate quality and equity in education. It presents examples of evidence that could be used and questions about how key players might interpret and apply the data. It then outlines challenges around generating demand for evidence among decision-makers and ensuring its proper use in policymaking, governance, and school management. Specifically, it addresses how to determine relevant evidence needs, interpret data through research, communicate findings clearly, and avoid potential traps like over-reliance on metrics or ignoring complex realities.
1. A tanul叩si eredm辿nyeken alapul坦
megk旦zel鱈t辿s 辿s az iskola
Rad坦 P辿ter
Dunaszerdahely, 2008.10.24.
2. Globaliz叩ci坦 辿s az iskola
A globaliz叩ci坦 hat叩sa az iskol叩kkal szembeni k端ls
elv叩r叩sokra
A k旦zvet鱈t elm辿let: a tanul叩si eredm辿nyeken alapul坦
megk旦zel鱈t辿s
Az 炭j megk旦zel鱈t辿s 辿s az EU oktat叩spolitik叩ja
Az EU 辿s a tag叩llamok oktat叩spolitik叩ja: hogyan
k辿sztethetk alkalmazkod叩sra az iskol叩k?
Mennyire j坦k az iskol叩ink? (K旦z辿p-Eur坦pa teljes鱈tm辿ny-
profilja)
Milyen az alkalmazkod坦 iskola?
Mire nem j坦 辿s mire j坦 a helyi tanterv?
3. Glob叩lis folyamatok itt helyben
Demogr叩fia (n辿pess辿gcs旦kken辿s 辿s bev叩ndorl叩s)
Gazdas叩g
(nemzetgazdas叩gok k旦l-
cs旦n旦s f端gg辿se)
Technol坦gia (IKT)
T叩rsadalom (a glob叩lis
k旦z辿poszt叩ly)
Kult炭ra (kultur叩lis k叩nonok
felboml叩sa)
Politika (politika globaliz叩-
l坦d叩sa)
4. A tanul叩si eredm辿nyek alap炭
megk旦zel鱈t辿s
K辿t folyamat 旦sszekapcsol坦d叩sa:
A tanul坦 egy辿n k旦z辿ppontba 叩ll鱈t叩sa (LLL)
Az 辿rv辿nyes tud叩s 炭jra辿rt辿keld辿se
LLL
Szem辿lyre szabotts叩g, az 旦n叩ll坦 辿s motiv叩lt tanul叩s
elt辿rbe helyez辿se, tanul叩sra val坦 旦szt旦nz辿s 辿s a tanul坦
d旦nt辿si helyzetbe hoz叩sa
A tanul叩s rendszerszer撤 megk旦zel鱈t辿se, az oktat叩si
rendszer egyes elemeinek 旦sszekapcsol叩sa, form叩lis 辿s
nem form叩lis tanul叩s 旦sszehangol叩sa
A kereslet hangs炭lyoz叩sa, az oktat叩si k鱈n叩lat
alkalmazkod坦k辿pess辿g辿nek jav鱈t叩sa
K旦zpolitikai c辿lok 炭jrafogalmaz叩sa, az oktat叩si c辿lok k端ls
(munkaer-piaci 辿s t叩rsadalmi) referenci叩inak ers鱈t辿se
5. A tanul叩si eredm辿nyek alap炭
megk旦zel鱈t辿s
A relev叩ns iskolai tud叩s 叩t辿rt辿keld辿se
Az ismeretk叩non(ok) felboml叩sa
Tud叩s bv端l辿se, tudom叩ny strukt炭r叩j叩nak 叩talakul叩sa
Eszk旦zjelleg撤 megk旦zel鱈t辿sek uralkod坦v叩 v叩l叩sa
A j旦v nyitotts叩ga (c辿lok mozg坦 c辿lpontra lnek)
A tud叩s gazdas叩gi erforr叩ss叩 v叩l叩sa
Iskolai tud叩smonop坦lium megsz撤n辿se
Tud叩sr坦l sz坦l坦 tud叩s bv端l辿se (agykutat叩s, kognit鱈v
pszichol坦gia)
Tud叩s = Ismeret
Tud叩s = Ismeret + K辿szs辿gek + Attit撤d旦k
(= Kompetenci叩k)
6. Az 炭j megk旦zel鱈t辿s hat叩sa
Kor叩bban k旦z辿ppontba 叩ll鱈tott k辿rd辿sek: iskolaszerkezet,
int辿zm辿nyt鱈pus, program/tanterv, okatat坦k-k辿pzk,
Jelenleg k旦z辿ppontba 叩ll鱈tott k辿rd辿sek: mire k辿pesek a
tanul坦k egy tanul叩si folyamat v辿g辿n? Az iskola
alkalmazkod坦k辿pess辿ge 辿s szakmai elsz叩moltathat坦s叩ga
Paradigmav叩lt叩s gyakorlati hat叩sai:
Oktat叩si rendszerek 旦sszehasonl鱈that坦v叩 v叩lnak, az 旦sszehasonl鱈t叩s
elszakad a tantervi alapokt坦l
Elhelyezked辿si es辿lyekrl 叩thelyezdik a hangs炭ly az egy辿n
helyt叩ll叩si potenci叩lj叩ra
Munkaer-piac 辿s oktat叩s kapcsolata a szektor eg辿sz辿ben
k辿rd辿ss辿 v叩lik
Laikus elv叩r叩sok figyelembe v辿tele (c辿lok megfogalmaz叩s叩val
kapcsolatos szakmai monop坦liumok meggyeng端lnek)
T叩rsadalompolitikai c辿lok interpret叩lhat坦v叩 v叩lnak a pedag坦gia
sz叩m叩ra integr叩lhat坦ak mainstream programokba
8. Az oktat叩spolitika 炭j keretei
Az int辿zm辿nyi alkalmazkod叩s 旦szt旦nz辿se 辿s kik辿nyszer鱈t辿se
9. Mennyire vagyunk j坦k?
tlagos olvas叩s-sz旦veg辿rt辿s eredm辿nyek n辿h叩ny eur坦pai orsz叩gban
(PISA 2006)
Finland 547
Ireland 517
Poland 508
Netherlands 507
Estonia 501
United Kingdom 495
Germany 495
Slovenia 494
Austria 490
Czech Republic 483
Hungary 482
Croatia 477
Slovak Republic 466
Greece 460
Russian Federation 440
Bulgaria 402
Serbia 401
Romania 396
10. Mennyire vagyunk j坦k?
A mi iskol叩ink nem j坦k vagy rosszak. A mi iskol叩ink j坦k egy r辿gi
paradigma szerint.
11. Mi辿rt nem vagyunk el辿g j坦k?
Az oktat叩si rendszereink rettenetesen szelekt鱈vek, az
iskol叩ink alkalmazkod坦 k辿pess辿ge a tanul坦k 旦sszet辿tel辿bl
fakad坦 k旦vetelm辿nyekhez gyenge
12. Int辿zm辿nyi alkalmazkod叩s
Mi辿rt az int辿zm辿ny, mi辿rt nem a pedag坦gus 叩ll a k旦z辿ppontban?
K端ls elv叩r叩sokat csak az int辿zm辿ny k辿pes k旦zvet鱈teni ( a
tanfel端gyeletek kivonulnak az oszt叩lyterembl, hely端ket a pedag坦gusok
egy辿ni bels teljes鱈tm辿ny辿rt辿kel辿se veszi 叩t).
Elv叩rt eredm辿nyek (kompetenci叩k) nem egyes pedag坦gusok
munk叩j叩nak az eredm辿nyei, hanem az 旦sszes pedag坦gus munk叩j叩nak
旦sszegzd eredm辿nye.
A szakmai elsz叩moltathat坦s叩g csak az eg辿sz int辿zm辿nnyel szemben
辿rv辿nyes鱈thet az int辿zm辿nyeknek meg kell ers鱈teni端k bels
elsz叩moltathat坦s叩gi kapcsolataikat (vezet辿s, HRM)
Egyes pedag坦gusok m坦dszertani innov叩ci坦ja mindig bele端tk旦zik az
int辿zm辿ny m撤k旦d辿s辿be (tantervi innov叩ci坦 tanul叩sszervez辿s
int辿zm辿nyi m撤k旦d辿s)
Egyes pedag坦gusok tanul叩s叩val szembeni irre叩lis elv叩r叩sok az
int辿zm辿nyi szervezeti tanul叩s ker端l a k旦z辿ppontba (tanul坦 szervezet).
13. Int辿zm辿nyi alkalmazkod叩s
Hogyan ker端lhet az int辿zm辿ny val坦ban a fejleszt辿s k旦z辿ppontj叩ba?
K端ls referenci叩kon alapul坦 int辿zm辿nyi 旦n辿rt辿kel辿s
n辿rt辿kel辿sen alapul坦 ciklikus mins辿gfejleszt辿s (iskolafejleszt辿s)
14. A helyi tanterv
(Mint int辿zm辿nyi strat辿giai dokumentum)
Mire nem j坦 a helyi tanterv? (N辿h叩ny k旦zkelet撤 ill炭zi坦)
Bels pedag坦giai folyamatszab叩lyoz坦 dokumentum.
Egy辿ni pedag坦giai strat辿gi叩k kidolgoz叩sa vagy azok helyettes鱈t辿se.
Int辿zm辿nyi tartalomfejleszt辿s kerete.
Mire lehet j坦 a helyi tanterv? (Ha komolyan vessz端k)
K端ls elv叩r叩sok 辿s saj叩t c辿lok 旦sszehangol叩sa.
Int辿zm辿nyi eredm辿nyess辿grl sz坦l坦 folyamatos reflexi坦.
Egy辿ni pedag坦giai strat辿gi叩k sz叩m叩ra referencia keret.
Pedag坦gusok k旦z旦tti egy端ttm撤k旦d辿s 叩ltal叩nos kereteinek kijel旦l辿se.
Iskola ethosz叩nak, szervezeti kult炭r叩j叩nak, a pedag坦giai munka k旦z旦s
alapelveinek tiszt叩z叩sa.
Tanul叩sszervez辿si d旦nt辿sek megalapoz叩sa.
Erforr叩sok bels eloszt叩s叩r坦l sz坦l坦 d旦nt辿sek megalapoz叩sa.
K端ls partnerek bevon叩sa, iskola k端ls arculat叩nak kialak鱈t叩sa.